Iránymutatást kaphat a héten a forint
Ma teszi közzé a KSH a második negyedév folyó fizetési mérlegének adatait, amelyek már erősen tükrözhetik a Covid-válság hatásait. Az OTP Bank elemzői és az előzetes adatok szerint a külső egyensúly mutatói romlottak a korábbi, egyensúlyközeli helyzethez képest, és szezonálisan igazítva a GDP 5-6 százalékának megfelelő hiányt mutatnak, részben a visszaeső áru- és szolgáltatásexport, részben az egészségügyi termékek megnövekedett behozatala miatt.
A nettó külföldi működőtőke-beáramlás továbbra is pozitív, a megnövekedett deficit miatt azonban nettó adósság-visszafizetőből adósságbevonóvá vált a magyar gazdaság, ami a csökkenő GDP-vel és a gyengébb forinttal együtt jelentősen növelhette a bruttó külső adósság GDP-hez viszonyított arányát, amely 55 százalékról akár 62 százalék fölé is ugorhatott.
„Bár a havi adatokból már a negyedéven belül is látszott javulás, a romlás egy része tartós lehet, hiszen nem számíthatunk az áruexport vagy a korábban jelentős többletet termelő turizmus gyors kilábalására. Ráadásul még jövőre is laza maradhat a költségvetési politika, így ha az előzetes adatoktól nem tér el érdemben az adat, akkor az idei és a jövő évi deficit is nagyobb lesz a jelenlegi elemzői konszenzusnál. Kérdés, hogy a piaci szereplők által kevésbé követett adat okoz-e meglepetést, és ez hat-e a forint árfolyamára” – vetette fel Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője.
A holnapi kamatdöntésen az alapkamat tartására számít Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője, és az ülést több szempontból is fontosnak értékeli. Úgy véli, a járvány második hullámának elindulásával egyértelművé vált, hogy az idei évi és talán a jövő évi növekedéssel kapcsolatos lefelé mutató kockázatok emelkedtek. Ezek önmagukban a további monetáris lazítás felé mutatnának, azonban a hazai inflációs folyamatok továbbra is erősödő nyomásról és emelkedő várakozásokról árulkodnak, ami óvatosságra készteti a jegybankot is – tette hozzá Módos. „Az utóbbi miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már korábban kijelentette, hogy a rövid kamatokat biztonságos távolságban kell tartani a nullától. A fentiek miatt fontos lesz figyelni, hogy a jegybank hogyan egyensúlyoz az egymással szembefeszülő folyamatok között. Az utóbbi hetekben a forint is gyengülésnek indult, ami tovább ronthatja az inflációs kilátásokat. Ráadásul a nemzetközi pénzpiacokon növekedett a bizonytalanság, így a negyedév végéhez közeledve különösen fontos lesz, hogy mi történik a forinttal. A jegybank éppen a negyedév végi forintvolatilitás kisimítása céljából vezette be nemrég a devizalikviditást nyújtó FX-swap tenderét, ezért a kamatdöntésen túl a jövő heti MNB-tenderek is fontos információval szolgálhatnak. Végül pedig a holnapi kamatdöntés alkalmával teszi közzé a jegybank az új növekedési és inflációs előrejelzését is, amely szintén fontos iránymutatás lehet a piacoknak” – írta Módos Dániel.
A héten érkező nemzetközi konjunktúraadatok közül a holnapi euróövezeti fogyasztói bizalmi index, a szerdai európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexek, valamint a csütörtöki német IFO gazdasági hangulatindex a legfontosabb. Az utóbbi időben a kilábalás üteme egyértelműen lassul, és a beérkező havi adatok bár havi összevetésben növekedést mutatnak, de egy-egy kivételtől eltekintve rendre elmaradnak az elemzői várakozásoktól. Az előző hónapban a BMI-adatokat is kettősség jellemezte. A feldolgozóiparban folytatódott az emelkedés, azonban a szolgáltató szektori BMI már több ország esetében is elmaradt a várakozásoktól, illetve Olaszország esetében még mindig a csökkenést jelző 50 pont alatt tartózkodik a mutató. Mivel az utóbbi időben gyenge makrogazdasági adatok érkeztek, a fertőzésszámok viszont továbbra is magasak, ráadásul a nemzetközi részvénypiacok és az euró-dollár árfolyam is szűk sávban mozog, ezért a heti adatok, ha meglepetést okoznak, irányt adhatnak a piacoknak is.
