Még fél év védelmet kapnak a rászorulók

A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) szombati ülésének egyik legfontosabb pontja a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló döntés volt. Bár Magyarországon példátlanul hosszú – kilenc hónapos – védelmet nyújtott a kormány az adósoknak, a koronavírus-járvány második hullámának beindulása és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt az elmúlt hetekben felerősödtek azok a vélemények, amelyek szerint a biztonsági hálót érdemes lenne a december 31-i határidő után is fenntartani. Előzetesen már ismert volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az általános hitelmoratórium helyett célzott, sérülékeny adósokra fókuszáló megoldást javasolt. Értékelése szerint a hitelt felvevő háztartások 10-15 százaléka számít a járvány miatt sérülékeny adósnak.

A GOT döntése értelmében a gyermeket nevelő szülők, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak számára további hat hónappal automatikusan meghosszabbodik a moratórium lehetősége. A döntést ismertető Orbán Viktor miniszterelnök szerint esetükben továbbra is fenntartják azt a kényelmes (és a járványveszélyt csökkentő) megoldást, amely szerint a védelem automatikus, azaz az érintetteknek csak akkor kell felkeresniük a folyósító bankot, ha nem akarnak a moratórium védőernyője alatt maradni. Míg azonban márciusban ezt könnyű volt teljesítenie a bankrendszernek – hiszen lényegében valamennyi kölcsönt a moratórium alá kellett vonnia –, most a rászorultság igazolandó. A miniszterelnök közlése szerint a feltétel úgy teljesíthető, hogy a gyermekek számáról, a nyugdíjjogosultságról vagy épp a munkanélküli-státusról az állam tájékoztatja a hitelintézeteket.

A hitelmoratórium védőernyője marad a vállalkozások felett is, de a hat hónapos hosszabbítást nekik kell kezdeményezniük. A bankok azoknak a cégeknek kötelesek megadni a prolongálás lehetőségét, amelyek igazolják, hogy a koronavírus-válság nyomán több mint 25 százalékkal esett a bevételük. Vélhetően a vonatkozó kormányhatározatból derül majd ki, hogy ezt hogyan kell igazolnia az érintett vállalkozásnak.

A bejelentés nem tért ki arra, hogy azok a jogosultak, akik korábban jelezték, hogy nem igénylik a moratóriumot, visszatérhetnek-e a meghosszabbított szakaszban a védőernyő alá. Eredetileg ugyanis minden lakossági és vállalati hiteles akkor is kérhette a moratóriumot az év végéig, ha előzőleg már jelezte, hogy tudja vállalni a törlesztést. Így Orbán Viktor bejelentése egyelőre úgy értelmezhető, hogy csak azok kapják meg a hosszabbítást, akik december végén a moratórium hatálya alatt állnak. Az MNB adatai szerint – a termékek közötti jelentős szórás mellett – a lakossági és a vállalati ügyfelek 40-50 százaléka veszi igénybe a moratóriumot, mintegy 2000 milliárd forintnyi hitel esetében.

A miniszterelnök bejelentése alapján a kormány a háztartások és a vállalkozások további védelmében várhatóan elrendeli a járvány előtt felvett hitelek felmondásának hat hónapos időtartamra szóló tilalmát. Ám ezzel kapcsolatban fontos lenne, hogy a kormányhatározat pontosítsa a jogcímeket, hiszen a szerződés nemcsak a törlesztés elmaradása miatt mondható fel, hanem például a fedezet jogtalan elvonása miatt is, ez utóbbi esetben pedig a hat hónapos halasztás miatt lényegében ellehetetlenülne a követelés érvényesíthetősége.