Tavalyi ügyeket nyög a kgfb-piac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúnius végén a hazai biztosítók 5,687 millió kötelező gépjárműszerződést tartottak nyilván, ez 3,2 százalékkal haladja meg a 2019. első fél év végi állományt. A társaságok az idei első hat hónap alatt 133,2 milliárd forintnyi díjbevételre tettek szert az üzletágból. Fontos azonban tudni, hogy a fenti bevételben benne van a 23 százalékos mértékű biztosítási adó is, amelyet 2019. első negyedévétől már nem külön, hanem a díjbevétel részeként számítanak fel. A biztosítók korrigált díjbevétele 2020. június végén 108,3 milliárd forint volt, ez 7,95 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szintekhez képest. A díjemelkedés mértéke a második negyedévben lényegében megegyezett az első három hónap díjemelkedésével (8,3 százalék), és ha a korrigált díjbevételi adatokat nézzük, akkor a mostani emelkedés 1 százalékponttal ráver a 2019. évi díjemelkedési szintekre.
Lapunk korábban többször is megírta: az, hogy a biztosítók ceruzája erősebben fog 2020-ban, döntően arra vezethető vissza, hogy az elmúlt év végére újra 58 százalék fölé emelkedett az üzletági kárhányad. Vagyis a korrigált díjbevétel csaknem 60 százalékát ügyfeleik nevében eljárva a vétlen autósok kárának kifizetésére fordították a biztosítók. A kárhányad év végére rendszerint fel szokott futni a kgfb-üzletágban, ám a tavalyi év abból a szempontból kiemelkedő volt, hogy már a harmadik negyedévben rekordot döntött a kárkifizetés: az 56 százalékot közelítő kárhányad eddig nem volt jellemző az őszi hónapokra. Az egy szerződésre jutó kár összege tavaly 7,6 százalékkal, 19 404 forintra emelkedett. Összehasonlításképp, 2016-ban ez az összeg még alig haladta meg a 16 ezer forintot. Ennél az adatnál is beszédesebb, hogy az egy pórul járt személygépkocsira kifizetett átlagos költség tavaly 535,5 ezer forint volt, öt év alatt 25 százalékkal nőtt a személygépjárművekre kifizetett átlagos kárösszeg. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi 33,4 ezer forintos, biztosítási adó nélkül számított kgfb-átlagdíj 6,38 százaléka volt a személygépjárműves átlagkárnak, noha 2017-ben ez a mutató már megközelítette a 6,7 százalékot.
A koronavírus-járvány számottevően javított az üzletági kárhányadon, hiszen a korlátozások miatt kevesebbet használták a kocsikat, és kevesebb kárt okoztak az autósok. Június végéig a biztosítók 42,7 milliárdnyi bruttó kárráfordítást tartottak nyilván. A Magyar Nemzeti Bank által átvett statisztikák megjelenése óta nem volt még példa arra, hogy a biztosítói kárkifizetések csökkenjenek, ám ez most bekövetkezett, hiszen a kárkifizetések féléves összege 12,2 százalékkal marad el a bázisévitől. A fentiek okán a kárhányad is 40 százalék alá csúszott. A Magyar Biztosítók Szövetségénél (Mabisz) már figyelmeztettek: a nyaralószezon idén abban is más volt, hogy az itthon maradás mellett voksolók közül több olyan sofőr is a volánhoz ült, aki korábban nem nagyon vezetett. Ez a szövetség irányítói szerint elég erősen meglátszik majd a harmadik negyedévi kárstatisztikákon. Piaci vélemények szerint a pandémiának az autós piacra gyakorolt hatása és a visszafogottabb kárhányad okán a jövő évben kisebb mértékű díjemelésre számíthatunk a kgfb-piacon.
