A szeptember 12-ével végződő héten 860 ezer új munkanélkülit regisztráltak az Egyesült Államokban, ami mérsékelt emelkedés az előző hetihez képes, és 10 ezer fővel több az előzetesen vártnál. Az adatból az elemzők arra következtettek, hogy veszít lendületéből a gazdaság magához térése. Ennek megfelelően már a tőzsdenyitás előtti kereskedésben érezhető volt a hangult további romlása, ami már a FED tegnapi bejelentései után teret nyert a tengerentúlon. A Dow Jones mutató 1,1 százalékos, 340 pontos mínusszal indult. Az S&P500-as 1,6 százalékkal csúszott lejjebb, a technológiai papírokkal telített Nasdaq pedig több mint két százalékos veszteséggel, 200 pontot meghaladó eséssel indult.
Pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az expanzív monetáris politika szinte minden lehetőségét kiaknázta: a piaci várakozásokkal összhangban a március 15. óta érvényes 0–0,25 százalékos sávban hagyta az irányadó kamatot, és ezen addig nem is változtatna, amíg az „egy bizonyos ideig mérsékelten felül nem múlja” a 2 százalékos inflációs célt. A Fed elismerte, hogy erre jó ideig nem is lehet számítani, így előrejelzése szerint 2023-ig biztosan marad a mostani kamatszint.
A jegybank közleményében most először jelent meg, hogy az inflációs célkövetési rendszer módosításával a bizottság „egy ideig” 2 százalék feletti inflációs cél elérésére törekszik.
A meglehetősen homályos megfogalmazás tehát az új stratégia Jackson Hole-i bejelentése után is megmaradt: ez biztosítja a rendszer rugalmasságát.
A korábbi nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy várhatóan 2,4 százalékig engedhetik fel az inflációt, ha arra sor kerül.
A piac annak ellenére csalódott, hogy a Fed jelentősen javított az idei évre vonatkozó GDP-kilátáson: a júniusban prognosztizált 6,5 százalék helyett már csupán 3,7 százalékos visszaesésre számítanak idén. Jövőre 4, 2022-ben 3 százalékos növekedést várnak. A járvány miatti tömeges elbocsátások következtében áprilisban 14,7 százalékra ugrott a a gazdaság újraindításának köszönhetően azonban a ráta augusztusban 8,4 százalékra csökkent. Ezt figyelembe véve a munkaerőpiaci kilátásokon szintén jelentősen javítottak, az idei év végén 9,3 helyett 7,6 százalékos munkanélküliséggel számolnak, ami 2023-ra 4 százalékra csökkenhet. A piac várakozásainak megfelelően az inflációs előrejelzéseket is feljebb vitték némileg, közelebb a célhoz, de a nyílt piaci bizottság tagjainak többsége egészen 2023 végéig változatlan kamatszintre számít.
Ennyi jó hír ellenére, mégis mire számíthattak még a piacok?
Jerome Powell, a Fed elnöke kiemelte, hogy a gazdaságnak újabb költségvetési ösztönzésre volna szüksége, amit a Fed a monetáris politika oldaláról továbbra is támogat, amennyire a mozgástere engedi. Sokak szerint a mostani döntéseket a piacok a múlt havi Jackson Hole-i bejelentés után biztosra vették, és jó előre beárazták, így már csak további nagy bejelentés tudta volna feljebb tolni a részvényárakat. A Fed azonban már a határán van a mozgásterének. A befektetők minden bizonnyal arra figyeltek a Powell-beszédben, hogy lesz-e utalás esetleges fiskális élénkítésre. Az elnöki kommentárokból viszont az a várakozás bizonyosodott be, hogy november 3-ig, az elnökválasztásig már nem várható újabb gazdaságélénkítő csomag az Egyesült Államokban.
Valamelyest az is szerepet játszhatott a piaci hangulat romlásában, hogy az elemzők által vártnál 0,4 százalékponttal szerényebben nőtt a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma augusztusban. A bővülés így csak 0,6 százalékos volt az előző hónaphoz képest, míg júliusban még 0,9 százalékos növekedést regisztráltak. Az Egyesült Államokban a lakossági fogyasztás felelős a gazdasági teljesítmény több mint kétharmadáért, ezért a kiskereskedelmi forgalom alakulása fontos jelzőszám a növekedés becsléséhez.
