Kedves gesztus a Wizz Air landolása a budapesti tőzsdén
A Wizz Air a huszadik nemzetközi nagyvállalatként érkezik ma a Budapesti Értéktőzsde BÉTa piacára, a hazai befektetők és az elemzők régi vágyát beteljesítve ezzel. Reggel kilenc órától a pesti parketten is adni-venni lehet a fapados légitársaság részvényeit, a kereskedést ünnepélyes keretek között, becsengetéssel indítja Váradi József, a légitársaság elnök-vezérigazgatója, a Budapesti Értéktőzsde vezetőivel közösen. A magyar gyökerű Wizz Air szempontjából inkább egy gesztusértékű lépésről van szó Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint, aki úgy véli, nagyobb forgalomra nem számíthat a légitársaság a külföldi börzéken forgó vállalatok papírjai számára kialakított platformon. A Wizz Air BÉTa piaci jelenléte a kisbefektetők azon részének lehet újdonság, akik eddig nem érték el közvetlenül az európai tőzsdéket – mondta a Világgazdaság kérdésére az elemző. A BÉTa piacon regisztrált külföldi értékpapírok likviditását árjegyzők biztosítják, akik szerződésben vállalnak kötelezettséget vételi és eladási ajánlatok jegyzésére, mégpedig forintban. Az árjegyzés abban segít, hogy a befektetők bármikor találjanak vételi és eladási ajánlatot a külföldi instrumentumokban, a piaci viszonyoknak megfelelő árfolyamon.
A Wizz Air tőkepiaci kapitalizációja négymilliárd font körül alakul, mai árfolyamon számítva ez 1580 milliárd forint. A Magyar Telekom 386, a Richter 1400, a Mol 1790, az OTP pedig 3730 milliárd forintot ér.
A BÉTa piac nyitva tartása, a kereskedés és elszámolás szabályai, az ajánlatok típusa és érvényessége, a kereskedési szakaszok megegyeznek a tőzsde részvényszekciójában alkalmazottakkal. A befektetők által elért árfolyamnyereség a BÉT tőzsdei piacán elért árfolyamnyereséghez hasonlóan adózik. Az ügyletek teljesítését a Keler garantálja. Az ötödik magyar blue chipnek is nevezett Wizz Air egyébként 2015-ben debütált a londoni tőzsdén, azóta faggatják visszatérően a magyar tőkepiaci szakértők a légitársaság vezetését, hogy mikor jön el a budapesti börzére bevezetés ideje az úgynevezett dual listing (kettős jegyzés) formában. Egyelőre – úgy tűnik – még nem, hiszen a részvények megjelenése a BÉTa platformon nem minősül tőzsdei bevezetésnek. A Budapesti Értéktőzsde BÉTa piacán a Wizz Air megjelenése előtt 19 német tőzsdei cég papírjaival lehetett kereskedni, korábban a Nokia és más nyugat-európai társaságok részvényeit is követték az árjegyzők a platformon. A forgalom persze meg sem közelíti az ezeknek a cégeknek az eredeti piacán kialakult nagyságrendet. Az Adidas részvényei közül például összesen 33 darab talált új gazdára a BÉTa piacon az elmúlt hónapban. Így aztán a részvények felkínált eladási és vételi ára között is nagyobb az eltérés (spread), mint Frankfurtban. Ez azonban nincs kőbe vésve, ha a Wizz Air iránt nagy lesz az érdeklődés, szűkebb spreadek mellett kerülhet sor a kötésekre is.
A Londonban 47 font körül jegyzett Wizz Air árazása csillagászati szorzókat tartalmaz szektortársaihoz képest – hangsúlyozza Bukta Gábor. Nem véletlenül, ugyanis a társaságtól 10 százalék feletti növekedést vár a piac a következő években. Mint mondta, a Wizz Air járatsűrűsége karácsony előtt 60-80 százalékos az egy évvel korábbihoz képest, és a gépek kihasználtsága átlagosan csupán 65-70 százalékos. Az elemzők a mostani és a következő negyedévben is még veszteségre számítanak a légitársaságtól. A Brexit-tárgyalások esetleges kudarca viszont könnyen eladói nyomást hozhatna – vélekedett a Concorde elemzője.
A magyar vezetésű légitársaság proaktívan reagált a járványra. Míg a konkurencia inkább a földön tartotta a gépeit, a Váradi József által irányított menedzsment több mint 260 új járatot indított, 14 légibázist nyitott meg, és a terjeszkedése még nem állt meg. Nem minden döntésük hozott sikert, de a vezetés összességében elégedett a krízishelyzeti reakciókkal – nyilatkozta Váradi József a Simple Flying című szakmai portálnak.
Az egyik merész húzás a norvég belföldi piacra való betörési kísérlet volt. Az észak-európai ország fapados cége, a Norwegian Air a túlélésért küzd, amit a Wizz Air rögtön kihasznált, és rárepült a piacára, belföldi járatokat kínálva. Novemberben azonban máris törölni kényszerült több helyi járatot is, tehát nem alakult minden a terv szerint. Kelet-Közép-Európában teljesen kivonult a Wizz Air Szlovéniából, és nyolc bosnyák célállomást is levett a menetrendjéről.
