Két új országban jelenhet meg az OTP

Az előzőhöz képest rosszabb éve volt az OTP csoportnak a tavalyi, de a saját várakozásaiknál végül jobban zárult 2020 – értékelt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bankcsoport éves beszámolóját követő pénteki sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a tőkearányos megtérülést (ROE: 13 százalék, illetve a számviteli profitból számolva: 10,9 százalék) megközelíteni sem tudta az európai bankok többsége. Az éves profit csökkenése mögött a megugró céltartalékolás állt, a működési eredmény viszont 537 milliárd fölé nőtt, vagyis 5 százalékos az előrelépés. A kockázati költségek a tavalyelőtti 47 milliárd forint után 2020-ban 188 milliárd forinttal rontották a profitot.

Csoportszinten 9 százalékkal bővült a hitelállomány, az anyabank 17 százalékkal folyósított többet, de az orosz leány kivételével a csoport valamennyi piacán nőtt a hitelezés volumene. A válság jelei nagyon kiütköztek a betétek alakulásán, a későbbre halasztott fogyasztás egyik eredménye az OTP Bankban 18 százalékkal emelkedő betétállomány. Sikeres a megvásárolt bankok integrációja, és továbbra is keresik az akvizíciós célpontokat, most három országban tárgyalnak. „Ebből csak egy országban van jelen a bankcsoport” – válaszolt Csányi Sándor a Világgazdaság kérdésére, további részleteket azonban nem mondott, így az sem derült ki, hogy a két új potenciális piac Európában vagy azon kívül lenne-e. Egyébként elképzelhető, hogy országhatáron belül is bővítenek. A bank vezetője elmondta, részt vesznek a Commerzbank magyar leányának átvilágításában, és ha úgy adódik, ajánlatot is tesznek, hiszen a bank elsősorban a vállalati szegmensben érdekelt, és az OTP-nek nem kell tartania attól, hogy ott túl nagy versenyfölénybe kerülne.

A magyarországi moratórium lejártával (június 30.) az abban részt vevő ügyfelek maximum 5 százalékának lehetnek fizetési problémái, erre lehet következtetni a bankcsoport szerbiai és bulgáriai tapasztalataiból, ahol 2-3 százalék volt ez az arány – válaszolta lapunknak Bencsik László vezérigazgató-helyettes. Azzal számolnak, hogy a moratórium itthoni lejártára már magas szintű lesz a lakosság átoltottsága, és az év második felében lendületes gazdasági növekedés következik.

Arról, hogy mikor határoznak az osztalék vagy osztalékelőleg kérdésben, még nincs elképzelés. Az MNB szeptember 30-ig gyakorlatilag tiltja az osztalékfizetést, az OTP csoport elmúlt kétéves eredményéből az osztalékként kifizethető összeg 119 milliárd forint.

A Commerzbank érdekelheti az OTP-t

Reális az OTP várakozása a hiteltörlesztési moratórium nyári kivezetését követő hitelbedőlések alakulásáról. A lakossági ügyfelek csaknem fele, a vállalati szegmens negyede él a moratórium lehetőségével, s ha az érintett hitelek csak 5 százaléka válik nem fizetővé, azzal valószínűleg előre kiegyezne a bank vezetősége – mondta a Világgazdaságnak Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágának vezetője. „Érdekes lehet az OTP feltűnése a Commerzbank magyar leányának esetleges vevőjelöltjei között, véleményem szerint a 4 százalékos ROE-val a banki operáció kevéssé vonzó, kivéve, ha jelentős szinergiahatás lenne. Viszont csak a portfólió megvételével – ahogy tették az Axa-ügyletben – előreléphetne a magyar bank a vállalati szegmensben: a corporate hitelállománya 16 százalékkal nőhetne itthon, s ez csoportszinten is 2 százalékos növekedéssel járna, miközben a költségei minimálisak lennének. A negyedik negyedéves céltartalékolás mértéke nem volt meglepő, igaz, a versenytársakhoz képest már egyre szignifikánsabb a különbség, de a menedzsment eddig is konzervatív volt ebben a kérdésben. Idén a kockázati költségek már alacsonyabbak lesznek a tavalyinál, 2022-ben pedig itthon és csoportszinten is lehetnek visszaírások, tehát alacsonyabb hitelezési veszteségek is. Ahogy a szektortársak, az OTP sem adott ki részletes prognózist 2021-re, de ezt a befektetők a jelek szerint maximálisan elfogadják a bizonytalan piaci környezetben” – értékelt a Concorde szakértője. | VG