Sanghajban szép csendesen hat állami bank már napok óta teríti a digitális jüant (e-CNY) a május 5-i hagyományos vásárlási fesztivál előtt. A Reuters szerint az akció politikai vezetés által is ambicionált célja, hogy alternatívát kínáljanak az Alipay és a We Chat Pay fizetési alkalmazásokkal szemben.
A bankárok nemcsak az intézményeket, de lakossági ügyfeleiket is folyamatosan győzködik, hogy töltsék le a megfelelő digitális pénztárcát,
és az egyelőre tesztelés alatt álló program során közvetlenül digitális jüanban bonyolítsák le tranzakcióikat, megkerülve a Kínában mindenütt jelenlévő Ant Group és a Tencent alkalmazásait.
Az emberek rá fognak jönni, hogy a digitális jüannal olyannyira kényelmesen lehet fizetni, hogy tényleg feleslegessé válik az Alipay, vagy a We Chat Pay
– mondta el a brit hírügynökségnek a kísérleti programban résztvevő banktisztviselő.
Mindezért a brit pénzintézet úgy véli, használata gyorsan elterjed majd a távol-keleti országban.
Kína, amely a szuverén digitális deviza fejlesztésével messze megelőzi a többi gazdasági nagyhatalom kezdeményezéseit, egyszersmind saját óriási cégeit is meg kívánja regulázni, mivel az ország internetes szektora kezd oligopol struktúrát felvenni, a hatóságok egyre-másra tárják fel a versenykorlátozó praktikákat. A tőzsdefelügyelet novemberben megfúrta az Ant Group világra szóló, 37 milliárd dolláros tőzsdére lépését,
néhány hete pedig teljes szerkezeti átalakulást kényszerítettek Jack Ma fintech-gigászára.
Eközben az Ant Group anyavállalata, az Alibaba egy 2,8 milliárd dolláros bírságba futott bele, mivel a versenyhatóság szerint visszaélt gazdasági erőfölényével.
Az e-CNY-re visszakanyarodva, a kínai jegybank a nyilvánosság előtt persze nem a pénzügyi technológiai cégekkel szemben bevethető fegyverként határozza meg a programot, azonban az állami kereskedelmi bankok alkalmazottai a négyszemközti beszélgetések során nyíltan hangoztatják, hogy a központi bank által garantált elektronikus pénzzel alá akarják ásni a fintech-duó pénzügyi szektorban élvezett dominanciáját.
Az állami digitális pénztárca amúgy egy tucat népszerű alkalmazással, köztük a Meituannal, a JD.commal, a Didivel vagy a Bilibilivel is társítható, érdekes módon azonban nem kapcsolható össze a WeChat és az Alipay applikációival, azaz az állami bankok nem tudnak fizetési műveletet lebonyolítani a digitális pénztárcák és a két magán fizetési platform között.
Wilson Chow, a PwC China egyik vezetője szerint
a digitális jüan tömeges használata esetén a bankok és a kereskedők adatokat gyűjthetnek a fogyasztókról, és megismerhetik költési szokásaikat.
Elterjedésére azonban nem fog sor kerülni egyik napról a másikra, mivel a két, magáncégek által fejlesztett felület jelenleg a kínai online fizetési piac 94 százalékát tudhatja magáénak. Mint mondta, a legvalószínűbb forgatókönyv az lesz az, hogy az e-CNY piaci részaránya a következő években mintegy 10 százalékra nőhet.
Li Bo, a pekingi jegybank elnökhelyettese eközben azt emelte ki, hogy még mielőtt a határokon átnyúló fizetésekre is alkalmassá teszik az új devizát, a belföldi használata során kell áttörést elérni.
Az elemzők úgy vélik, a digitális deviza megszilárdítja majd a jüan globális státuszát,
miközben Kína meg fogja kísérelni az amerikai dollár nemzetközi kapcsolatokban betöltött uralkodó szerepének megtörését.