Az Enel és az Iberdrola nyeri az átállást

Bár a BP, a Shell és a Total az utóbbi időben óriási lendülettel és elszántsággal fordult az elektromos áram termelése és azon belül a megújuló forrásból származó zöldenergia előállítása felé, azonban mindhárom társaság tíz évvel lemaradt a két elsőként ébredő európai cég, az olasz Enel és a spanyol Iberdrola mögött, és ez az említett társaságok árfolyamgörbéjén is meglátszik. A két időben kapcsoló mediterrán villamosáram-termelő és -ellátó vállalat a pandémia idején is stabil nyereséget és cash flow-t termelt, így a befektetők is felfedezték őket.

A két cég összesített megújuló alapú energiatermelése az öreg kontinensen – a Wood Mackenzie adatai szerint – 2030-ra elérheti a 215 gigawattot, amely mintegy 130 millió európai háztartás ellátására lesz elegendő. A Rystad Energy előrejelzése szerint 2035-ben is még az Enel vezeti majd a globális rangsort, és az Iberdrola meg az amerikai NextEra fogja követni.

Az Enel számára az Enel Green Power 2008-as megalapítása hozta a fordulópontot, közvetlenül azután, hogy 39 milliárd euróért megvette az akkoriban gyorsan növekvő latin-amerikai piacokhoz hozzáférést biztosító spanyol Endesát. Később a leányvállalatot bekebelezte az Enel, a terület azonban továbbra is a növekedés motorja maradt.

Az Iberdrolánál még korábban, 2001-ben indult a váltás a szénről és az olajról, amikor 2001-ben Spanyolország legnagyobb magántulajdonú közüzemi energiaszolgáltatója elkezdte az olajalapú erőművek bezárását, és 2012-re 3,2 gigawatt kapacitást szüntetett meg. Tavaly pedig bezárták a cég két utolsó szénerőművét is. Eközben a 2001-es 352 millió euróról 2004-re már egymilliárd euróra növelték a szélerőművek építésére fordított keretösszeget.

A korai indulás mellett van még egy hatalmas előnye az Enelnek és az Iberdrolának, ez pedig az a több millió kilométer hosszúságú vezetékhálózat, amely a két cég nyereségének mintegy felét termeli ki. A vezetékhálózat monopolhelyzetet és garantált profitot biztosít tulajdonosának, úgyhogy nagyon ritkán értékesítik – mondta el a Reutersnak Javier Suarez, a milánói Mediobanca szakértője. A piac új belépői nem egykönnyen juthatnak ilyen infrastruktúrához – tette hozzá Tom Heggerty a Wood Mackenzie-től. Ráadásul az Enel és az Iberdrola is 150 milliárd eurót költ fejlesztésekre 2030-ig, jelentős részét mindkét cég az Egyesült Államokban és Európában megvalósuló projektekre fordítja. Az Enel emellett Latin-Amerikában és Ázsiában is továbbépíti hálózatát és csökkenti karbonkibocsátását.