Vízpótlás az aszály ellen: másodpercenként 500 litert szivattyúznak át a Tiszából – csakhogy közben a folyó még sose apadt le ennyire
Csak az összefogás vezet sikerre a vízhiány és a felmelegedés elleni küzdelemben – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Csépa határában, a Tisza partján kialakított ideiglenes vízkivételi műnél.
Hubai Imre elmondta: a Gyova–mámai Holt-Tisza ökológiai vízpótlása 45 napja tart a kormány támogatásával, több térség, település és szervezet összegfogásának eredményeként.
Ide mintegy 1,5-2 millió köbméternyi plusz vízkészletet juttatnak, immár a folyó alacsony vízszintje miatt három szivattyú munkába állításával.
Ilyen együttműködésekre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a felmelegedés, valamint a vízhiány elleni küzdelemben – tette hozzá.
Rámutatott: a táj ökológiai vízpótlására, a víz tározására Magyarországnak be kell rendezkednie a jövőben, tehát nem egynyaras intézkedéssorozatot indított a kormány az aszályveszélyhelyzet kihirdetése óta. Ezek a gazdálkodókat is segítik, akik az elmúlt években mintegy 170 milliárd forint értékű pályázati forrást használhattak fel öntözésfejlesztésre, ami a klímaváltozásra történő felkészülést is szolgálta – emlékeztetett.
Szavai szerint fontos megtanulni az alkalmazkodást és felhasználni akár a történelmi időtávlatokból származó jó gyakorlatokat. Magyarországon komoly múltja és hagyománya van a vízgazdálkodásnak, ám amíg a folyószabályozások idején még csak az ár- és belvizek elleni védelem volt a szempont, addig mára a víz megtartásának igénye is megkerülhetetlenül azzá vált.
Kifejtette: komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy az apadó készletek ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű víz jusson
- a lakosságnak,
- a mezőgazdaságnak,
- az iparnak,
- a jóléti és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó horgásztavaknak,
- erdőknek, természetvédelmi területeknek egyaránt.
A kormány jó úton járt, amikor időben felismerve az aszály előjeleit, döntött mintegy 4,7 milliárd forint átcsoportosításáról, melyből a Vizet a tájba program részeként 220 beavatkozást hajtanak végre a vízügyi igazgatóságok szakemberei – húzta alá az államtitkár.
Ugyanakkor a jövőben nélkülözhetetlen lesz a társadalom, az önkormányzatok, az országgyűlési képviselők, a gazdasági szereplők és minden érintett összefogása, hogy hosszú távú megoldásokkal lehessen fenntarthatóvá tenni hazánk vízgazdálkodását és aszály elleni védekezését – hangsúlyozta.
Jelezte: a Közép-Tisza-völgy számára ez kiemelt jelentőségű, miután ott a talajok nagy részét a folyószabályozást megelőzően a Tisza tette termővé. Ráadásul
a néhány százmillió köbméternyi öntözési vízigénynél az ökológiai vízigény lényegesen magasabb, évente 3-5 milliárd köbmétert tesz ki
– jegyezte meg. Ma a legfőbb cél a lehető legtöbb vizet visszajuttatni a tájba, melyhez a világviszonylatban is elismert magyar vízügyi szakma mérnöki munkájára, valamint rendkívüli építőipari és gépészeti kapacitások igénybevételére van szükség – összegzett Hubai Imre.
Lovas Attila, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a helyszínen arról beszélt: a holtág-feltöltési program részeként öt holtágba juttatnak többletvizet, melyből négynél már befejezték a munkát. A 12 kilométer hosszú, közel 100 hektáros Gyova–mámai Holt-Tisza vízpótlása még tart, ebbe másodpercenként közel 500 liternyi folyóvizet szivattyúznak át. A műveletet azonban nehezíti a Tisza rendkívül alacsony vízállása, mely a napokban várhatóan eléri a valaha mért legkisebb szintjét.
