Fájdalmas drágulástól szenved a pólógyártás

Pénteken már 1,15 dollár volt a gyapot fontja a határidős piacon. Ezzel 2011 novemberi szintekre emelkedett a jegyzés, mely az elmúlt hetekben több mint 20 százalékot ugrott, s egy évre visszatekintve közel 73 százalékos hegymenetet látunk a charton. Ám ennél is feltűnőbb, hogy

az elmúlt másfél hónapban kialakult egy hatalmas tüske a grafikonon, s egészen rövidtávon jutott 0,91 dollárról 1,15 dollárig a kurzus.

Ami az elemzőket a fűrészáruk elképesztő tavaszi ralijára emlékezteti, mely csak a nyár derekán fulladt ki, miután újra felfuttatták a járvány idején leállított kanadai tulajdonú fűrészmalmok termelését. Az építőipari árakban azonban hónapokig éreztette hatását a deszka rali, melyet az alacsony kamatokkal ösztönzött lakásépítések hajtottak, meg a home office miatt a barkácsáruházakra szabadult extra kereslet. Igaz, ezt a piaci anomáliát a feldolgozó kapacitások bővítésével lehetett kezelni, miután az Egyesült Államokban  évtizedes probléma a malmokba kerülő déli fenyő alacsony ára, ami az elnöki adminisztrációkon átívelő fatelepítési programok következménye.

Nos, a gyapot tüske is elég érzékenyen érinti a ruházati ipart. Annál is inkább, mert az Egyesült Államokban már az augusztusi fogyasztói árak is 4,2 százalékos emelkedést mutattak a ruházati szektorban. Különösen a férfi ingek és pulóverek (4,4 százalék), a férfi nadrágok és rövidnadrágok (6,6 százalék) és a női ruhák (11,9 százalék) piacán emelkedtek az árak. Ez valamelyest még összhangban volt a tengerentúli inflációval, ám

a gyapotárak szeptemberi megugrása tovább súlyosbíthatja az ágazatra nehezedő költségnyomást.

Amit érdekes módon az egymást követő elnökök intézkedései erősítettek fel. Donald Trump a Kínával folytatott  kereskedelmi háború egyik csapásaként megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy ruhákat és más pamuttermékeket, illetve gyapotot importáljanak a Hszincsiang-Ujgur régióból, mely a gyapottermelés központja. Az embargót a kényszermunkával kapcsolatos aggodalmak indokolták. Erre a kínai ruházati vállalatok azt a megoldást találták ki, hogy amerikai gyapotot vásároltak, azt otthon feldolgozták, majd a ruházati termékeket visszaküldték az Egyesült Államokba. Emiatt jelentősen nőttek a végtermék árába beépülő szállítási költségek. Miközben az amerikai gyapottermelők a szélsőséges időjárástól szenvedtek. Aszályok és hőhullámok tizedelték az amerikai ültetvényeket. Amire még rátett egy lapáttal, hogy az amerikai piacon megnövekedett kínai keresletre a Wall Street is ugrott. Komoly spekulációval szűkítve az egyébként is nehezen járható piacot.

Bár az amerikai embargó feloldása nem várható, mégis hamar lelohadhat a spekulációs kedv a gyapotpiacon. A tengerentúlon ugyanis, 13 százalékos bekarítottsági szinten, az idei gyapottermés sokkal jobbnak tűnik a tavalyinál. Amennyiben az eddig betakarított termés 62 százaléka volt kiváló minőségű, szemben a tavalyi azonos szinten mért 40 százalékos részeredménnyel.