A Morgan Stanley elemzőinek stresszforgatókönyve szerint a kínai részvénypiac 20 százalékot zuhan, s a szektor a gazdaságot is erősen befékezi, ha az stabilizálásához a pekingi hatóságok nem biztosítanak elegendő forrást. Az ingatlanpiaci gondokra élesen rávilágított a nyári pánik, a lakásvásárlók egyre kevésbé bíznak az építkezések befejezésében, miközben a kiszáradt piacon készpénz híján már gabonával is előlegezhetők az új építésű lakások. Ám az elemzők úgy vélik, hogy az ingatlanpiacról átgyűrűző gazdasági hatások egyelőre kezelhetők. Igaz, a Shanghai Composite index idén 12 százalékot esett, s az elemzők sorra vágják vissza a GDP-előrejelzéseket.
A Morgan Stanley elemzői alapesetben arra számítanak, hogy a pekingi kormány megmenteni a kínai ingatlanszektort. Egy nagyobb ingatlanalappal kellene segítene a fejlesztőket, hogy befejezhessék a megkezdett lakásépítéseket. Ez már az idei év második felében stabilizálná a lakáspiacot.
A kormányzat hivatalosan még nem jelentette be az ingatlanalap felállítását, de az eddig felmerült, a lakáskereslet támogatását célzó szakpolitikai enyhítések, 2016 óta a legagresszívabbak.
A stresszforgatókönyv akkor élesedne, ha a kormány nem biztosítana forrást, vagy a szükségesnél kevesebbet adna. A negatív szcenárió szerint a 6–12 hónapos horizonton, a vezető részvényindexek 20 százalékos esése mellett arra is számítani lehet, hogy jövőre csupán 2 százalékos lenne a kínai GDP növekedése, és 11 millió ember veszítené el az állását, s így a városi munkanélküli ráta 7 százalék fölé kúszna.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy
ha a kínai kormány képes lenne is stabilizálni a lakáspiacot, a népesség elöregedése várhatóan lemorzsolja az új lakások iránti keresletet, ami az ingatlanszektort tartósan lejtős pályára állítja.
A Morgan Stanley előrejelzése szerint a lakások iránti hosszú távú kereslet 2020 és 2030 között 30 százalékkal csökken. Ami 10-15 százalékos visszaesést eredményez az építőanyagok és a lakhatáshoz kapcsolódó vásárlások, például a háztartási gépek iránti keresletben.
Alapesetben a lakóingatlanpiac lassulása évente 0,1 százalékponttal fogja visszavetni a GDP növekedését, míg az elmúlt két évtizedben évente 1 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez.
A kínai ingatlanpiac két évtizedes virágzása ösztönözte a spekulációt, s növelte a szektor hosszú távú gazdasági növekedésre ható kockázatait. A háztartások GDP-hez viszonyított adósságának aránya a 2005-ös 17 százalékról 2020-ra 62 százalékra emelkedett.
