Amerika irodaházai ma üresebbek, mint az elmúlt négy évtizedben bármikor. A Moody’s Analytics adatai szerint az Egyesült Államok nagyvárosaiban az irodaterületek 19,6 százalékának nem volt bérlője a tavalyi negyedik negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 18,8 százalékkal. Ez valamivel meghaladja a korábbi, 1986-ban és 1991-ben felállított 19,3 százalékos rekordokat, s a legmagasabb 1979 óta, amikor a Moody’s az adatgyűjtést kezdte.
Az új rekord
nemcsak azt mutatja, hogy a távmunka mennyire felforgatta az irodapiacot,
mert a jelenlegi rossz közérzet forrása a 80-as és 90-es évek irodapiaci hanyatlása.
Az 1980-as években és az 1990-es évek elején az üresedések számának növekedését évekig tartó túlépítés követte. Az egyszerű hitelezés fellendítette az építkezéseket, különösen Délen, ahol olcsó volt a föld, és nem akadékoskodott a bürokrácia. A bankok gyakran finanszíroztak olyan spekulatív irodai projekteket, amelyekhez sohasem érkezett bérlő.
Az általam épített irodaterület csaknem egymillió négyzetláb volt, s ma száz százalékban üres
– mondta Bruce Eichner fejlesztő, aki Manhattanben a Broadway 1540. szám alatti irodatornyot építette még a múlt század nyolcvanas éveiben. Az akkor épült irodaházakba nem találtak bérlőt a kilencvenes évek recessziója idején. Ez
a túlépítettség máig nyomasztja az amerikai irodapiacot.
Egyúttal segít megmagyarázni, miért sokkal magasabb a kihasználatlanság az Egyesült Államokban, mint Európában vagy Ázsiában. A vállalatok csökkentik a területüket, vagy modernebb épületek felé fordulnak.
A megüresedett irodaterület nagy része az 1950-es, 60-as, 70-es és 80-as években épült tornyokban található – mondta Mary Ann Tighe, a CBRE ingatlanközvetítő cég New York-i régiójának vezérigazgatója. És csakúgy, mint a 90-es évek elején, most is a túlépült Dél a legsúlyosabban érintett.
A Moody’s szerint ma az Egyesült Államok három nagyvárosában a legmagasabb az irodák üresedési aránya: Houstonban, Dallasban és Austinban, mindhárom város Texasban van.
Már jóval a pandémia előtt megkezdődött a fokozatos elmozdulás a kisebb irodák felé,
ezt a folyamatot a világjárvány csak felgyorsította, mivel a vállalatoknak a távmunka miatt még kevesebb helyre van szükségük egy alkalmazottra vetítve.
Minden hasonlóság mellett fontos különbségek is vannak a két nagy irodapiaci visszaesés között. Amíg az 1990-es évek eleji válság hirtelen véget ért, miután a gazdaság újra fellendülésnek indult, addig most a legtöbb elemző arra számít, hogy az irodák hosszabb ideig maradnak üresek, mivel ezúttal nem a gazdasági ciklus a ludas, sokkal inkább az otthoni munkavégzés növekvő népszerűsége.
