Brit fazonra szabná át tulajdonosa a Hugo Bosst, licitháború indulhat a legendás divatcégért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegelégelte a totyorgást Mike Ashley, a brit Frasers Group tulajdonosa és úgy döntött, hogy teljesen átveszi a hatalmat a legendás, de az utóbbi időben egyre haloványabban muzsikáló német Hugo Boss luxusdivatcégnél. A Hugo Bossban 26,06 százalékos pakettjével legnagyobb részvényesnek számító, egyúttal a magyarországi Hervis sportszer-kiskereskedelmi áruházláncot birtokló Frasers a szerdai tőzsdezárás után állt elő ajánlatával, amely szerint 1,98 milliárd eurót szán a többiek kezében lévő részvények kivásárlására.
A kőkemény üzletember hírében álló Mike Ashley most sem hazudtolta meg magát, szerény 4,3 százalékos felárat, „prémiumot” fizetne az értékpapírokért, ennyivel ajánl magasabb összeget a frankfurti tőzsdén szerdán kialakult záróárnál. A készpénzes ajánlat 38 euróról szól, a záróár 36,44 euró volt tegnap. A Hugo Boss befektetői megítélésére jellemző, hogy az árfolyam az elmúlt három év alatt megfeleződött.
A Hugo Boss főrészvényese visszautasítható ajánlatot tett
Ennek hátterében a hanyatló eladások, a divatirányzatokhoz nem passzoló termékkínálat és a túlárazottság állt, ezen változtatna a vállalat, amely tavaly decemberben már rászánta magát a stratégiaváltásra, azaz Ashley akarata érvényesült. Ebben fő helyen az üzlethálózat modernizálása, a választék visszatérítése a fősodorhoz és a női vásárlók irányába tett erőteljesebb nyitás szerepelt a költségek szokásos lefaragása mellett.
A Frasers egyszersmind világossá tette, hogy jövőbeni befektetéseinek volumenét alapvetően meghatározza, hogy sikerül-e kiszorítania a Bossból a többi részvényest vagy sem.
Azaz választhatnak: vagy kiszállnak, vagy folytatódik a lecsúszás, amelyben legfeljebb a lejtő dőlésszöge lehet kérdéses.
A Hugo Boss vezetése rögtön jelezte, hogy a Frasers nem egyeztetett velük az ajánlatról, amelyet természetesen megvitatnak a következő igazgatósági ülésen. A britek tettek is egy gesztust a cégvezetés irányába, e szerint továbbra is megbíznak a vállalat vezérigazgatójában, Daniel Griederben és elnökében, Stephan Sturmban, noha novemberben még ez utóbbival szemben épp a bizalmuk megvonását jelezték.
A Frasers jelezte azt is, hogy a döntés meghozatalát semmiben sem kívánják befolyásolni, ezért a folyamatban az őket a Hugo Boss felügyelő bizottságában képviselő Michael Murray-t kivonják a döntési mechanizmusból. Murray egyébként 2022 óta vezeti a Frasers Groupot, Mike Ashley – aki történetesen az apósa – akkor szált ki a kiskereskedelmi csoport közvetlen irányításából. A 73,7 százalékban Mike Ashley tulajdonában álló Frasershez tartozik a magyar Hervisen kívül
- a Sports Direct,
- a House of Fraser,
- az Asos,
- a Debenhams
- és a Currys
üzletlánc, utóbbi háromban résztulajdonosok, ahogy most a Bossban. A csoport a megroggyant német Puma sportszergyártóba is beszállt a tavasszal a 29 százalékkal főtulajdonos kínai Anta mellé, ők 5,8 százalékkal a második legnagyobb részvényesek. A Hervis magyarországi és romániai leányvállalatait 2025 végén vásárolták meg. A tranzakció részeként a 29 magyar és 49 román üzlet került hozzájuk.
A Frasers licitháborút robbanthat ki
Mike Ashley terjeszkedési stratégiájában visszatérő elem, hogy előbb beszáll egy kiskereskedelmi láncba, majd belülről próbálja a saját elképzeléseit érvényesíteni, s kész ezért a legvégsőkig elmenni, vállalva a nyílt színi csatározásokat is.
A Bloomberg elemzője, Charles Allen szerint a mostani ajánlatával aligha ér célba, a 4,3 százalékos felár ugyanis meggyőzőnek és gálánsnak semmiképp sem tekinthető, úgyhogy emelnie kell a téten. Az ajánlata egyébként 2,7 milliárd euróra értékeli a Hugo Boss egészét, mondjuk a Frasers négymilliárd eurós piaci értéke alapján a prémiummal való játszadozáshoz sok mozgástere nincs is.
Kétségtelen, hogy a teljes tulajdonjog közvetlen irányítást biztosítana a Frasersnek a stratégia és a tőkeallokáció felett, de Allen számára az sem nyilvánvaló, milyen eszközöket tudna a Frasers a fellendülés felgyorsítására bevetni a német divatmárkánál, amely a kínai kereslet gyengesége és a női ruházati cikkek forgalmának tartós visszaesése után próbál irányt váltani.
A Boss és a Frasers az elmúlt hónapokban többször is összecsapott. A Frasers tavaly azzal fenyegetőzött, hogy a Boss részvényeseinek javasolt osztalék ellen szavaz, azzal érvelve, hogy a készpénzt inkább a hosszú távú növekedésbe kellene fektetni.
A növekedés egyelőre odébb van, a Hugo Boss tavalyi bevétele 1 százalékkal, 4,37 milliárd euróra mérséklődött, üzemi eredménye viszont 8,3 százalékkal, 390 millió euróra javult az éves jelentése szerint.
A Frasers 2020 júniusában vásárolt egy 5 százalékos pakettet a Hugo Bossban, onnan 2022-re növelte részesedését közel 30 százalékosra. A részvényárfolyam a nyilvánossá vált ajánlat hírére 6 százalékkal, 38,7 euróra emelkedett a reggeli frankfurti kereskedésben.
Magyarán a piac biztos benne, hogy most csak a licitháború első lépésénél tartunk, a végső ajánlat a 38 eurónál jóval magasabb lesz, azaz ma még érdemes beszállni egy kis extra árfolyamnyereség reményében. Annak kisebb a valószínűsége, de nem elképzelhetetlen, hogy az alulértékelt Boss-részvények más nagy befektetők érdeklődését is felkeltik, azaz új potenciális vevő is megjelenik a horizonton.
