Hamarosan tőzsdére jöhet a Carboferr

Hol tart a társaság a tőzsdére lépés előkészületeiben?

Tavaly döntött az igazgatóság a tőkebevonási folyamat elindításáról, amelyet erősen támogatott az, hogy bekerültünk a Budapesti Értéktőzsde BÉT 50 2017-es (ötven hazai vállalat sikertörténete) kiadványába, és a londoni börze is az ezer leginspirálóbb európai társaság közt tart minket számon 2016 óta. Számunkra a hazai börze formálódó Xtend platformja az ideális, itt látunk kedvező, egyszerűsített feltételeket a tőzsdei megjelenésre.

Mikorra tervezik a tőzsdére lépést? A forrásbevonás módjáról és összegéről megszületett a döntés?

Rajtunk kívül álló okokból nem tudnék pontos időpontot mondani. Most a tőzsdei bevezetést támogató BÉT GINOP mentoring projektjének feltételrendszerét szeretnénk megismerni. Ezt követően pedig a kijelölt tanácsadókkal kell felvennünk a kapcsolatot, hogy az ő segítségükkel valósítsuk meg a tőzsdére lépést. A tavaly tervezett forrásbevonáshoz képest a mai álláspontunk szerint magasabb összeggel kalkulálunk. A tőkebevonást részvény- és kötvénykibocsátással tervezzük megvalósítani. Ha lehetőséget kapunk, nem zárkóznánk el a kockázati alap erre szolgáló tőkebefektetésétől sem, de a tervek szerint a tulajdonosok mindenképp megtartják többségi részesedésüket.

Mire fordítaná a Carboferr a tőkebevonást?

A növekedési és akvizíciós céljaink támogatására. A jelenlegi finanszírozási környezetben olcsó banki forrásból tudjuk biztosítani az operatív működés feltételeit. Azonban látunk olyan ke­csegtető akvizíciós lehetőségeket, amelyek megvalósításával felgyorsítható a Carboferr középtávú növekedése, illetve a nagykereskedelmi tevékenység mellett megjelenhetünk a feldolgozóágazatban is. Ezen cé­lok elérésére van szükségünk plusz­forrásra: a tőzsdére lépéssel bevont tőkével tízéves organikus növekedés két-három év alatt válna elérhetővé.

Milyen arányt képviselnek majd a részvények és a kötvények a forrásbevonásban?

Nincs még végleges döntés. Ezt az akvizíciókhoz szükséges forrás és a megnövekedett forgóeszköz–finanszírozási szükséglet aránya határozza meg. Mérlegeljük az egyelőre nyilvános részvényértékesítési tranzakció nélküli technikai bevezetést is. A tőzsdei megjelenés a transzparenciát szolgálja, a vállalati kötvények értékesítése pedig – a mostani kamatkörnyezetben – rendkívül kedvező kondíciók mellett valósítható meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy a megjelenés az értékpapírpiacon nagyobb költséggel jár, mint például a jelenlegi banki finanszírozás, de véleményünk szerint közép- és hosszú távon a bevezetési költségek megtérülnek.

A jövőbeni befektetők hogyan tekinthetnek a Carboferr-papírokra, növekedési vagy osztalékrészvényként?

Egyértelműen az előbbiként. A társaság meghatározó tevékenysége az ötvözetlen acéltermékek nagykereskedelme, ahol 3 százalékos a Carboferr piaci részesedése, így látunk teret a növekedésre. Ebben a szegmensben már ezzel a részesedéssel is a legnagyobb független kereskedők között vagyunk, ugyanis ez egy igen koncentrált a piac, ahol a top 10 szereplő – többségükben multinacionális cégek leányvállalatai – közül az első kettő lefedi a piac ötven százalékát. A növekedési terveinket megvalósíthatjuk hazai akvizíciókkal, regionális terjeszkedéssel, valamint az acélfeldolgozói szegmensbe való belépéssel. A kelet-közép-európai régió valamennyire perifériatérségként tekinthető, hiszen a commodity trading vállalatok hagyományosan nyersanyagközpontok vagy globális logisztikai központok közelében működnek. Azzal viszont, hogy egyre több feldolgozóipari tevékenység jelenik meg a régiónkban, felértékelődik a hazai nyersanyag-kereskedelem is.

Mely ágazatok játszhatnak kulcsszerepet a növekedési céljaik megvalósításában?

Az acéliparban a pénzügyi válság után lassan, csak 2016-ra állt helyre a „rend”. A térségben stabil a gazdasági növekedés, folyamatosan nőnek a felhasználási volumenek, egyre több szegmensben látunk esélyt arra, hogy megjelenjünk az általunk értékesített termékekkel. Az építőipari boomból is profitálunk, beton-, idom- és szerkezetiacél-termékek eladásával. Emellett a gépgyártás és a mezőgazdaság kilátásai is optimizmusra adnak okot. A régióban több kedvező belépési pontot látunk, amelyeket eddig forráshiány miatt nem tudtunk megragadni.

Mekkora árbevételt értek el tavaly?

A végleges adatok márciusban esedékesek, csoportszinten 6,3 milliárd forintos árbevétellel kalkulálunk, ami 20 százalékos éves növekedés. A Carboferr Zrt. ehhez 5,4 milliárd forinttal járult hozzá, az EBITDA 100 millió forint lett. A forgalomban 70 százalékot képviselnek az acélipari termékek, emellett 25 százalék a műanyag granulátumok kereskedelme. A tervek szerint a gabonakereskedelemre szintén kiterjesztjük a nagykereskedelmi modellünket.

Miért tekinthető kedvezőnek most az acélipar helyzete?

Több EU-s piacvédelmi intézkedés is meghozta a várt eredményeket. A védővámok két évvel ezelőtti bevezetése óta 85 százalékkal csökkent a kínai acéltermékek (nyersanyagok és félkész termékek) importja. Hasonló mértékben esett az EU acélimportja Ukrajnából és Oroszországból. Átalakult az import szerkezete, összességében 16 százalékkal csökkent a közösség behozatala, a kínai és orosz cégek helyére pedig törökök, indiaiak és egyiptomiak léptek. Ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt fél évben 20-30 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak.

Hogyan profitál az ágazat a Paks II. beruházásból?

Az elmúlt húsz év legnagyobb beruházásához csupán betonacélból 800 ezer tonnára lesz szükség. Csak összehasonlításként: az Ózdi Acélművek éves kapacitásának ez a háromszorosa. A projekt előkészületeihez negyvenkét ipari csarnokra lesz szükség. Sok a tisztázandó kérdés, de az ágazat és a Carboferr biztosan felkészült.