Korai kiszállni az amerikai bankokból
Az amerikai univerzális bankok (Bank of America, Citigroup, JPMorgan, Wells Fargo) kiváló évkezdet után jelentős korrekción estek át a napokban. A befektetőknek azonban érdemes lehet kitartaniuk mellettük, hiszen három szekuláris trend is kedvező környezetet teremt további felértékelődésükhöz. Az első a bennük rejlő növekedési potenciál: az amerikai bankrendszer fragmentált, a nagy bankok kicsinek számítanak az amerikai piac méretéhez képest. Több mint 5300 bank működik az országban, a négy univerzális bank pedig mindössze a lakossági betétek negyedével rendelkezik, ami kiemelkedően alacsony koncentrációnak számít a fejlett országok többségéhez képest. A konszolidáció már úton is van: a nagyok jelentős erőforrásokat mozgósítanak az ügyfél-akvizíció érdekében, csak a JPMorgan 400 új bankfiók megnyitását tervezi a következő néhány évben.
A második támogató tényező az új technológiai megoldásoknak köszönhető jelentős hatékonyságnövekedés. Az ügyféladatok mesterséges intelligencia segítségével való elemzése a hitelkihelyezési folyamatot teszi hatékonyabbá, potenciálisan csökkentve a hitelezési veszteségeket, az üzleti folyamatok digitalizációja pedig a háttérfolyamatok élőmunkaigényét és ezáltal költségszintjét csökkenti nagymértékben.
Például a Bank of America lakossági bankja 51 százalékról 45 százalékra tudta csökkenteni a bevételarányos költségszintjét. Nem feledkezhetünk meg a szabályozói környezet kedvező változásáról sem, a Trump-adminisztráció számos, az előző kormányzat által bevezetett restriktív szabályozást puhított fel.
Az amerikai jegybank június végi, az éves banki stresszteszteket követő jóváhagyásának megfelelően a következő egy évben a négy bank a piaci kapitalizációjának 12-16 százalékát juttathatja vissza részvényeseinek részvény-visszavásárlások és osztalék formájában. Az univerzális bankok árazása a kedvező piaci környezet ellenére viszonylag nyomott, a négy bank mindössze 9-12-szeres P/E-szorzón forog.
