A Société Générale a svájcifrank-alapú hitelek átváltását szabályozó törvény elfogadása után elszenvedett veszteségei miatt perelte be Horvátországot. A kereset 2025. márciusi legfrissebb változata szerint a francia bank 39,7 millió eurós kártérítést követelt a horvát államtól kamatokkal együtt.
Az ICSID úgy határozott, hogy
Horvátországnak 17,55 millió eurót kell fizetnie a banknak, továbbá a kamatokat 2017 májusától kezdődően a kifizetésig.
Havi kamatszámítást határoztak meg Euribor plusz 2,42 százalékos kamatláb mellett. Ezenkívül Zágrábnak 2 823 741,42 euró összegben a választott bírósági eljárás költségeit is meg kell fizetnie, szintén kamatokkal együtt.
A svájcifrank-alapú hitelek euróra váltásáról szóló törvényt még 2015 szeptemberében fogadta el a horvát parlament.
Az eurósítás az aktuális piaci árfolyamon történt azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes.
A hitelintézeteknek 45 napjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, és kipostázzák az adósoknak. Az utóbbiaknak 30 nap állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, elfogadják-e a feltételeket. A költségeket a pénzintézeteknek saját maguknak kellett állniuk, de adókedvezmény formájában leírhatták.
Ebben az időszakban a Société Générale volt a Splitska Banka tulajdonosa, és számos pénzintézettel együtt indított választott bírósági eljárást Horvátország ellen az ICSID előtt. Köztük volt az OTP Bank, az Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az UniCredit SpA, a Zagrebacka Banka és az Addiko Bank.
A zágrábi kormány 2021 júliusában az Addiko Bankon és Société Générale-on kívül a többi pénzintézettel megállapodott a választott bírósági eljárás megszüntetéséről.
Az adósra nézve kedvező – nem jogerős – ítélet született Magyarországon egy régóta húzódó devizahiteles perben. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az összes érintett szerződést semmissé lehetne nyilvánítani. A devizahitel-adósokon egyébként az elmúlt években számos eszközzel segített az állam.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB): első fokon az adósnak adtak igazat egy régóta húzódó devizahiteles perben. A 24.hu értesülései szerint a PKKB elsőfokú, nem jogerős ítélete kimondta: az ügy alapját adó, az MBH Bank jogelődje, az Allianz Bank által kötött devizahitel-szerződés érvénytelen, így a jogutód pénzügyi szolgáltatónak a hitelként nyújtott 7,05 millió forint feletti részt – 6,4 millió forintot, késedelmi kamattal növelten – vissza kell fizetnie az ügyfélnek. Az ítélet indoklásának lényege, hogy az adóst hiányosan tájékoztatták az árfolyamkockázatról, ezért a szerződés teljesen érvénytelen.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) tisztességtelen feltételre hivatkozva egy május elején hozott ítéletben megsemmisített egy 2007-es magyar devizahitel-szerződést, és úgy rendelkezett, hogy az alaptőkén felüli összes költséget térítsék meg az adósnak.
A Világgazdaságnak nyilatkozó banki szakértők szerint ugyanakkor
ebből a két ítéletből hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a devizahitel-szerződéssel rendelkező – illetve valamikor rendelkezett – adósok mindegyikénél reális esélye lenne a tőkerészen felüli összes költség visszatérítésének.
„Bár a két ügy részletei nem ismertek, annyit tudni lehet, hogy az EUB által tárgyalt esetben bizonyítást nyert: a pénzügyi szolgáltató egyáltalán nem tájékoztatta az adóst a lehetséges árfolyamkockázatokról, tehát ebből az ügyből kiindulva súlyos hiba lenne az összes szerződésre vonatkozó következtetést levonni” – érvelt a lapunknak nyilatkozó banki vezető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.