Társadalmi megoldást kell találnia a technológiai fejlődés veszélyeire

Az Ipar 4.0 gyakorlatilag az ipar digitalizációjának kódneve, olyan, mint a különböző ismert szoftverek programverziói – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke az Európai Bizottsággal közös szervezésben tartott konferencián. A visegrádi országok kis- és középvállalkozásainak, ipari vállalatainak és kutatóintézeteinek együttműködését, konzorciumépítését és közös projekttervezését ösztönző kétnapos workshop célja a nemzetközi pályázati programokban való eredményes részvétel támogatása. A Horizont 2020 keretprogram 2018–2020-as időszakra vonatkozó, várhatóan idén ősszel megjelenő pályázatainak keretösszege ugyanis eléri az 1,6 milliárd eurót.

A V4-es vállalkozások, kutatóhelyek közös projektjeinek, konzorciumainak ösztönzése az egyik legfontosabb törekvése a soros magyar elnökségnek, hazánk ezt az irányt az Ipar 4.0 területén is folytatni kívánja – mondta Pálinkás. Szerinte a technológiai fejlődés önmagában nemcsak a termelői ágazatot változtatja meg, hanem az üzleti modellt és az emberek gondolkodásmódját is. A piaci szereplők akkor maradhatnak versenyképesek, ha erősíteni tudják regionális és globális kapcsolataikat a magas hozzáadott értékű termeléssel összefüggő technológiák fejlesztése terén.

Ez a technológiai fejlődés ugyanakkor veszélyeket is hordoz magában: kérdéses, hogy hány ember veszíti majd el a munkáját a digitalizáció, a robotizálás következtében. Pálinkás József biztos benne, hogy ha ezt nem veszélyként definiáljuk, hanem kihívásként, akkor a társadalom talál majd megoldást. Ebben a változó környezetben fontos meglelni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel segíteni lehet a kkv-kat, mert a munkaerő- és pénzügyi forrásaik korlátosak. Ezért úgy véli, segíteni kell őket, hogy aktív szereplői legyenek a nagy ipari átalakulásnak.

Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár köszöntőjében a magyar ipar eredményeit hangsúlyozta. Mint mondta, az elmúlt években átlagosan 4 százalék körül nőtt az ipari termelés, ami az elmúlt öt-hat évben a legmagasabb volt a régióban. Az elmúlt években a magyar GDP gyorsabban nőtt, mint az európai átlag, szinte nem volt infláció, alacsony a munkanélküliségi ráta és alacsony a költségvetési hiány is. Az ipar a GDP 24 százalékát teszi ki, a kormány célja, hogy ezt 30 százalékra növelje. „Az erős ipar biztos hátteret jelent a munkahelyek megőrzésében” – húzta alá.