Informatika itt és most: a lehetőségek korlátai

A 2023-as év Neumann János születésének 120. évfordulója. A magyar születésű matematikus a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Ennek az évnek nem (csak) az emlékezésről, hanem a jövőről is kell szólnia, ahogy a maga idejében ez a zseniális elme is tette: az akkor beláthatatlan jövő alapjait teremtette meg a kvantummechanikától a játékelméleten át a modern számítógépekig. A mából visszatekintve, Neumann János szerves egységben képviselte az elméleti tudást, a kutatást és a gyakorlati fejlesztést.

Ma a digitalizáció nemcsak a kutatás-fejlesztés tárgya, hanem mindennapi életünk velejárója és kemény termelési tényező is egyben, hiszen a digitális gazdaság alapja az informatika. Bár ez a felismerés számunka is egyértelmű, hazánkban még bőven van teendő e téren. Versenyképességünk e meghatározó tényezője szerint jelenleg az európai uniós országok utolsó harmadába tartozunk.

Az infrastrukturális felkészültség ugyan jó színvonalú, de ettől jelentősen elmarad magának a tudásnak az alkalmazása. 

• a magyar gazdaság csak egy jól teljesítő és következetesen végigvezetett digitalizációs program eredményeként juthat versenyképességi fordulathoz,
• a digitalizációs folyamat eredményessége elsődlegesen a rendelkezésre álló humán erőforrás felkészültségén és nagyságrendjén múlik (egyes vélemények szerint 8–20 ezer informatikus hiányzik ma a gazdaságból),
• az informatika – és a digitalizáció – az egyén és a család komfortjának és a nemzet biztonságának kulcstényezője (ez utóbbit az ukrán–orosz háború is bizonyítja).

A Neumann-év központi üzenete, hogy helyeződjön a jövő centrumába az informatika. Jelenleg zajlanak az egyetemi nyílt napok, amelyek kiemelkedően alkalmasak az egyetemi informatikai képzések népszerűsítésére és erősítésére. Mindezek során nem a mennyiségre, hanem a megszerezhető és alkalmazható tudás minőségére ildomos koncentrálni. Természetesen fontos az is, hogy a felsőoktatás és azon belül az oktatók is motiválva legyenek a lemorzsolódás csökkentésére. Hiába nő a felvett hallgatók száma, ha végül a nagy arányú lemorzsolódás miatt a vártnál jóval kevesebb képzett informatikus kerül a gazdaságba vagy a társadalmi élet egyéb területeire. 

Természetesen a lemorzsolódók számára is vannak lehetőségek – talán kevesen ismerik, de létezik olyan magyar modell, amely sikeres és eredményes a specializált informatikai fejlesztők képzése területén. Ők azok az informatikusok, akikért a nagyvállalatok sorban állnak, és akár tízesével, húszasával alkalmaznák őket. Ezt a modellt két ma már a nemzetközi piacon működő cég vitte sikerre: a Green Fox Academy és a Codecool. Mindezt jól kiegészíti az, ha az eddigieknél is több erőforrást áldozunk a középiskolai, szakiskolai képzésre, az informatikai alapok lefektetésére, így ezzel is csökkenthető a lemorzsolódás.

ami egyszerre jelenti többek között a versenyképes ipart, a jó egészségügyi ellátást, a hatékony élelmiszer-termelést, az okosvárost és az okosotthont. Az informatika az egyetlen olyan ágazat, amelynek a fejlesztése egyszerre jelent nagyobb foglalkoztatottságot és jobb versenyképességet. Magyarország kellő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a digitális gazdaság fejlődésének egyik nyertese legyen, azonban elmarad attól, hogy alkalmazza a megszerzett tudást.

Van hová fejlődnünk, és kell is fejlődnünk és fejlesztenünk ahhoz, hogy a jövő generációja az informatika és a digitalizáció révén kivegye osztályrészét Magyarország gazdasági fejlődéséből és fellendítéséből. Legyen közös gondolkodásunk határa a csillagos ég. Ezt üzeni nekünk Neumann János, a magyar „marslakó”.