Kizöldültek a bankok fenntarthatósági jelentései

Részletesebbek és egyre jobban kapcsolódnak a pénzügyi beszámolókhoz a bankok fenntarthatósági jelentései, de még mindig nem elég szoros a kapcsolat a kétféle közzététel között. Ez a fő megállapítása annak a KPMG-vizsgálatnak, amelynek 33 nagy nemzetközi bank legfrissebb fenntarthatósági jelentéseit vetették alá. 

A különböző önkéntes és kötelező keretrendszerekben készült jelentések elemzése nemcsak a pénzintézetek számára releváns jelentéstételi témákra összpontosított, hanem például a jelentések közzétételének időpontját is vizsgálta, hiszen ez sokat elárul arról, hogy a készítésük idején hogyan kapcsolódnak a pénzügyi beszámolókhoz, mennyire része a napi gyakorlatnak a fenntarthatósági szempontok nyomon követése, és milyen adatokat tartalmaznak a beszámolók. 

A bankok 73 százaléka egyszerre teszi közzé éves pénzügyi beszámolóját és fenntarthatósági jelentését, ez az arány 2023-ban még csak 43 százalék volt. Az éves jelentés után 30 napon belül 3 százalékuk közli a fenntarthatósági dokumentumot, 24 százalékuk pedig több mint egy hónappal később publikálja ezt. Ez egyértelműen pozitív előrelépés, mégis, az adatok időszerűsége továbbra is problémás: a finanszírozott kibocsátások esetében például a vizsgált bankok 57 százaléka egy évnél régebbi adatokat közöl, mivel ezek többnyire a teljes értékláncból származnak, és beszerzésük időigényes. A többieknél egyes adatok igazodnak a pénzügyi időszakhoz, mások vegyes megközelítést alkalmaznak. Az idő a két adathalmaz egységesedésének dolgozik, mivel a vállalatirányítási és ERP-rendszerek új generációi lehetővé teszik, hogy a valós idejű műszaki és gazdálkodási adatokat valós időben feldolgozzák és auditálják, így friss, érvényes számok kerülhessenek a jelentésekbe.

Nettó zéró

A klímavédelem továbbra is kiemelt téma a jelentésekben, az ezzel kapcsolatos közlések a legfejlettebbek az összes régióban. A bankok jellemzően külön fejezetben vagy önálló jelentésben tárgyalják a klímastratégiákat, beleértve mérőszámokat, célokat, kockázatértékelést és előrehaladást. A bankok 91 százaléka vállalja a nettó zéró kibocsátás elérését 2050-re, ezek mindegyike köztes célokat is meghatározott a 2025 és 2035 közötti időszakra. A célok leggyakrabban az olaj- és gáziparra, valamint az energiatermelésre vonatkoznak.

A bankok 85 százaléka közöl olyan kockázatokat és függőségeket, amelyek veszélyeztethetik a nettó zéró célok elérését. A leggyakrabban az adatok rendelkezésre állását és minőségét említik, 82 százalék aggódik emiatt. A kormányzati szabályozást 67 százalék jelölte meg. Az adatközlők 48 százaléka az ügyfélkapcsolatok és az elköteleződés, ugyanennyi a technológiai fejlődés, 27 százalék pedig a gazdasági helyzet terén lát problémákat.

Az éghajlati kockázatokat leggyakrabban a hitelkockázat-kezelés és a várható hitelezési veszteség (ECL) kapcsán tárgyalják, a korábbi 49 százalék helyett már a bankok 70 százaléka expliciten hivatkozik a klímaváltozásra. Ugyanakkor az éghajlati kockázat ECL-re gyakorolt számszerűsített hatása továbbra is viszonylag korlátozott, akik tettek közzé erre vonatkozó adatot a klímaváltozás hatása 0,2 és 4,2 százalék közt volt az ECL-ben.

Fenntartható finanszírozás

A legtöbb bank rendelkezik fenntartható finanszírozási célokkal, de a különböző ilyen instrumentumok feltételeire és eredményeire vonatkozó átláthatóságon még dolgozni kell. A fenntartható vagy átmeneti finanszírozásra 79 százalékuk teszi közzé céljait, és 24 százalékuk számol be arról, hogy ezeket idő előtt elérte. A finanszírozott kibocsátási célok meghatározásában és a teljesítmény mérésében komoly kihívást jelentenek a változó adatok – a korlátozott hozzáférhetőség, időszerűség és minőség. A PCAF-hoz hasonló keretrendszerek javítják az adatok minőségének értékelését és a közzététel átláthatóságát. 

Társadalmi szempontok – csalások és panaszok között lavírozva

A bankok jellemzően üzleti kockázatként tekintenek az ügyfelekre gyakorolt negatív hatásokra. Az ügyfelekkel kapcsolatos kezdeményezések elsősorban a lakossági ügyfelekre és a kisvállalkozásokra fókuszálnak.

A lakossági ügyfeleket célzó kezdeményezésekről a pénzintézetek 82 százaléka közöl mutatókat. Ezek főként olyan területekre összpontosítanak, mint a csalásmegelőzési képzések, pénzügyi ismeretterjesztés és oktatás vagy az első lakásvásárlóknak szóló programok. Célértékeket 24 százalékuk határoz meg az ilyen kezdeményezésekre. Kisvállalkozások támogatásáról szóló programokról (például mentorprogramokról, speciális hitelekről) 67 százalék számol be, de konkrét célokat mindössze 18 százalék tűz ki ezekhez.

A csalásmegelőzés és a panaszkezelés a leggyakrabban közölt ügyfélkezelési mutatók közé tartozik. A pénzintézetek 73 százaléka jelent olyan intézkedéseket, amelyek a csalások megelőzésére és az ügyfelek tájékoztatására irányulnak, és 42 százalékuk mellékel csalásmegelőzési mutatókat. Az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó eljárásokat 91 százalékuk ismerteti, ügyfélpanaszokkal kapcsolatos mutatókat pedig 57 százalék ad ki. 

Irányítás és üzleti etika – a fenntarthatóság egyre jobban beépül a működésbe

A fenntarthatóság mára egyértelműen elérte boardok szintjét, az összes vizsgált bank igazgatósági szinten is foglalkozik a fenntarthatósági kérdésekkel, 61 százalékuk meglévő bizottságokba integrálta a fenntarthatósági feladatokat, míg 39 százalék új testületeket hozott létre. A felső vezetői javadalmazásba 85 százalékuk építette be a fenntarthatósági célokat, és 62 százalék azt is részletezi, hogyan befolyásolják ezek a kifizetéseket. 

Az üzleti magatartás (compliance, korrupcióellenes elvek, MI-kockázatok) jelentése hangsúlyosan jelent meg. A mesterséges intelligencia etikájával és az algoritmikus torzításokkal kapcsolatos kockázatokról például már a bankok 42 százaléka számol be fenntarthatósági jelentésében.