Alacsony a reálbér-növekedés

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az év első kilenc hónapjában 83 090 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban -- jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül a költségvetési szférában 10,8, a versenyszférában 14,2 százalékkal lettek magasabbak az átlagkeresetek.
A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi tevékenységi ágban vannak -- 183 550 forint --, ezt követi a vegyipar, ahol 122 260 forint a havi átlagkereset, majd a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás jön 111 890 forinttal. Érdekesség, hogy az előző hónaphoz képest mindhárom ágazatban néhány forinttal alacsonyabb bruttó nominális átlagkeresetet mutatott ki a statisztika. A szociális ellátás immár tartósan a legelhanyagoltabb ágazat, az itt dolgozók havi 49 310 forintot vihetnek haza.
A nettó átlagkeresetek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében az első nyolc hónapban 11,1 százalékkal nőttek, ez reálértéken 1,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Az előző hónapban két tizeddel magasabb volt a bővülés üteme.
Az idén igen mérsékelt a reálbérek növekedési üteme, amit a GDP-növekedés dinamikájához érdemes hasonlítani. Tavaly a bruttó nemzeti termék alacsonyabb növekedése mellett is magasabb volt a bérkiáramlás. Ezt többnyire az év elején megkötött munkavállalói szerződések merevségével és az alulbecsült inflációval magyarázzák a szakértők.
Szeptemberben a versenyszférában visszaesés következett be a bruttó bérnövekedés ütemében. Ez a jelenség cáfolni látszik azt a véleményt, miszerint az év második felében a munkaadók a magasabb inflációt figyelembe véve újraindexálják a béreket.
A most közreadott adatok szerint 2,717 millióan álltak alkalmazásban a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél. Ez egy százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés egyértelműen a versenyszférában tapasztalható létszámbővülés eredménye, ugyanakkor a költségvetési intézményeknél valamivel kevesebb alkalmazottat regisztráltak. A KSH kiemeli, hogy a létszám emelkedése elsősorban a szellemi foglalkozásúak csoportjára jellemző (1,3 százalék). A fizikai dolgozók száma 0,7 százalékos.