Apróbb jelek a felzárkózásra

A GDP 42 százalékát a közép-magyarországi régió állítja elő; Budapesten az egy főre jutó hazai termék 3,3-szerese a Nógrád megyeinek. A Központi Statisztikai Hivatal 1998-as regionális adatainak különböző mutatói szerint továbbra is eltérő dinamikájú a fejlődés az ország régiói között. A gazdasági növekedés és a beruházások területi szerkezetét vizsgálva úgy tűnik, hogy a jelenlegi folyamatok a heterogenitás felé visznek. A fejlettebb térségekben ugyanis mind a növekedési, mind a beruházási ráta magasabb, míg az elmaradott területeken éppen csak megindult a fejlődés.



A gazdasági felzárkózás csak úgy képzelhető el, ha a dél-dunántúli, az észak-magyarországi és a két alföldi régió tartósan magasabb növekedési ütemet produkál. Mivel a társadalmi jelzőszámok a humán erőforrások tekintetében nem mutatnak nagy különbségeket az egyes területek között, a megoldást egyértelműen az elmaradott térségek javára elmozduló tőkeallokáció jelentheti. Úgy látszik azonban, hogy a piaci folyamatok nem segítik elő az ilyen irányú tőkeáramlást.



Az említett régiók alapvetően négy forrásból juthatnak tőkéhez. Egyrészt megoldást jelenthetne a hazai tőke spontán piaci átcsoportosítása. A magyar tőkemennyiség azonban messze nem elég a leszakadófélben lévő térségek felzárkóztatására. Sokkal inkább lehet számítani a költségvetési politika közvetlen újraelosztó tevékenységére, a külföldi tőke kelet és dél felé orientálódására, illetve az uniós források bővülésére.



A kormányzat felelőssége mindhárom területen nagy. A fiskális politika ugyanis nem csupán a közpénzek közvetlen újraelosztásával gyakorolhat hatást a régiók fejlődésére. A kormányzat ugyanis befolyásolja az uniós források felhasználását és különböző intézkedésekkel a külföldi tőke áramlásának irányát is.



A tőkeallokáció problematikájára vannak kormányzati eszközök, azonban nemzetgazdasági mértékkel mérve igen kevés forrás áll rendelkezésre. Ennek közvetlen hatása bizonyosan nem elégséges a felzárkóztatáshoz. Kérdés, hogy az említett eszközök mekkora tőkevonzó képességgel bírnak.



Az eddigi fejlemények azt mutatják, hogy a nagy multinacionális cégek kelet felé orientálódása lehet a megoldás. Ezen vállalatok letelepedési döntéseikben elsősorban az infrastrukturális viszonyok és a logisztikai távolság játszik meghatározó szerepet, a beruházások támogatása és az adókedvezmény kevésbé lényeges szempont. Az autópálya-építés és egyéb központi infrastrukturális beruházások az állami szubvenciókban megfogalmazott preferenciáknál jóval hatékonyabban járulhatnak hozzá a regionális kiegyenlítéshez -- vélik szakemberek.



Az 1999-es statisztikai adatokban még csak kevés nyoma van a felzárkózásnak. A keleti országrészben a foglalkoztatottság növekedése nagyobb volt, mint a fejlettebb területeken -- erre az OECD legfrissebb országtanulmánya is rámutatott. Az idén apróbb, bizonytalan jelek utalnak arra, hogy a keleti, déli térségben is kedvező tendenciák alakulnak ki. Az építőipari termelés (ami a konjunktúra egyik jelzőszáma) ez évi volumenváltozása valamelyest a felzárkózás irányába mutat. Az elmaradottabb régiók nagyobb ütemű növekedést produkáltak, mint a fejlettebb területek. Míg Közép-Magyarországon 6-7 százalékos bővülés volt, az Észak-Alföldön a január--augusztusi növekmény meghaladta a 13 százalékot. Észak-Magyarország 6,7 százalékos dinamikája is kedvezőnek mondható.



A Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terve az egyik lehetőség a regionális különbségek mérséklésére, habár Nikodémusz Antal, a GM struktúrafejlesztési főosztályvezetője szerint a terv nem kifejezetten az elmaradott területek felzárkóztatására irányul. A vállalkozáserősítő programban ugyan fellelhetők a különbségek enyhítésére irányuló elemek, de elsősorban a gazdasági potenciállal rendelkező, a holtpontról elmozdulni képtelen vállalkozások fejlődését szándékoznak támogatni. A befektetésösztönzési alprogram egyik stratégiai célja az új működőtőke-befektetések elősegítése, ezen belül is különösen a befektetők által kevésbé preferált régiókban. Az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer még nincs kidolgozva, a munka jelenleg folyik -- tudtuk meg Cséfalvai Zoltántól, a GM helyettes államtitkárától. A terv nem egy újraelosztó program -- mondta. A figyelem a regionális vállalkozói infrastruktúra körébe tartozó intézményrendszerek (ipari parkok, logisztikai centrumok, vállalkozói övezetek, hálózatok) kialakulásának segítésére összpontosul -- tette hozzá.



A GM-nél vannak egyéb olyan források, amelyek a felzárkózást szolgálhatják. Ilyen a gazdaságfejlesztési, a kis- és középvállalkozói, az aktív foglalkoztatási célok támogatását felvállaló előirányzat, illetve a turisztikai célelőirányzat. Mindezek -- többek között -- a befektetések elősegítését, ipari parkok létrehozását támogatják. A célelőirányzatok 20 százalékát kifejezetten a leghátrányosabb megyék (B.-A.-Z., Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés és Somogy) támogatására különítik el -- közölte lapunkkal Geiszhauer Éva főosztályvezető. Ezek összege az idén közel 3 milliárd forint volt.



Nikodémusz Antal felhívta a figyelmet arra, hogy javítani kell a támogatások hatékonyságát. Ezt a Regionális Fejlesztési Holdingtól, illetve a megyei fejlesztési tanácsok EU-konform programértékelő és -ellenőrző tevékenységétől várják. Újfajta tendenciaként az adókedvezményeket fokozatosan vissza nem térítendő támogatásokká szándékoznak átalakítani. Ezt az uniós versenyszabályokkal való harmonizáció teszi szükségessé, a transzparencia követelményének megfelelően -- hangsúlyozták a GM-ben.



Nem csak a gazdasági tárcánál léteznek olyan források, amelyek hozzájárulhatnak a területi kiegyenlítődéshez. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) három területfejlesztési programja is szolgálhat ilyen célokat. A területfejlesztési célelőirányzatra az idén 11 milliárd, a céljellegű decentralizált célelőirányzatra 6,5 milliárd és a területkiegyenlítést szolgáló célelőirányzatra 10,9 milliárd forint jutott.



További eszközt jelent a vidékfejlesztési célelőirányzat. Erre azok a beruházások pályázhatnak sikerrel, melyek egyrészt beilleszkednek a kistérség vidékfejlesztési stratégiai tervébe, illetve alternatív munkalehetőséget, megélhetést biztosítanak a mezőgazdaságból kiszoruló vidéki népesség számára -- mondta a Világgazdaságnak Szendrőné Font Erzsébet, a Vidékfejlesztési Programok főosztályvezetője. A támogatások vissza nem térítendőek és a pályázóknak legalább 25 százalékos saját forrással kell rendelkezniük. A támogatások jogcímtől függően 1--15 millió forintosak lehetnek, és a költségek 50 százalékáig vehetők igénybe. Így például a munkahelyteremtő beruházásoknál a felső határ projektenként 5 millió forint, és legfeljebb 50 százalékos lehet a támogatás mértéke. A falusi és agrárturizmus-fejlesztési projektek 10 millió forintot kaphatnak, legfeljebb 50 százalékos támogatás révén; a gazdálkodási tevékenységek bővítését célzó támogatásoknál 15 millió forint, illetve 50 százalék a lehetőség. A halmozottan hátrányos térségeknél kedvezményt jelent, hogy a támogatások felső határa 10 százalékkal növelhető.



Az állami befektetésösztönző közhasznú társaság, az ITDH is igyekszik kivenni részét a területi kiegyenlítés feladatából. A társaság azzal segíti a külföldi tőke keletre áramlását, hogy nagy szerepet vállal a beruházási döntések előkészítésében -- mondta Kilián Csaba befektetési igazgató. Ennek keretében többek között regionális fejlesztési konferenciákat, illetve rendezvényeket szerveznek azzal a céllal, hogy a befektetők megbízható, szakmai információkat kapjanak az egyes térségekről. Kilián megemlítette a Sarkadon és Mezőhegyesen rendezett vidékfejlesztési ankétokat. Emellett a keleti országrészben projektgyűjtésre (a befektetési lehetőségek feltérképezésére) vállalkoztak, olasz, svájci, osztrák és amerikai tanácsadó, illetve befektetési intézmények részvételésvel.



Kilián Csaba szerint az utóbbi egy-másfél évben fokozott érdeklődés mutatkozott Kelet-Magyarország iránt. Számos olyan, a keleti régióba irányuló beruházást említett, amelynek előkészítésében részt vett az ITDH. Ilyen volt a Saia Burgess 15 millió dolláros, 500 munkahelyet teremtő beruházása Ózdon; vagy a DB Tel 75 millió dolláros debreceni beruházása, amelynek eredményeként 2500 fő jut munkalehetőséghez.

A kormány terelheti a tőkét az elmaradott régiók felé Továbbra is eltérő dinamikájú a fejlődés az ország térségei között. Bár a növekedési és a beruházási ráta is magasabb a fejlettebb régiókban, a felzárkózás apróbb jelei már mutatkoznak. Tavaly a keleti országrészben a foglalkoztatottság növekedési üteme volt nagyobb, mint a fejlettebb területeken, az idén pedig az építőipari termelésé. A kormányzat felelőssége óriási, nemcsak a költségvetési politikában, de a külföldi tőke, valamint az uniós források kelet és dél felé orientálásában is. E. T.--M. I.-->