Az indexálási rendszer alapján járó 7,3 százalék helyett 10,3 százalékos nyugdíjemelésről döntött tegnap a kormány. Ennek fedezetét a munkáltatók által fizetendő nyugdíjjáruléknak a vártnál kisebb csökkentésével teremtik meg.
A nyugdíj kiszámításához használt svájci indexálás alapján ugyanis a mindenkori inflációt és béremelkedést -- jövőre 6, illetve 8,75 százalék szerepel a kormány makroprognózisában -- fele-fele arányban veszik figyelembe. Ugyanakkor, ha év közben a valós infláció és a bérnövekedési adatok eltérnek a kormány prognózisától, törvényi kötelezettség, hogy a nyugdíjakat kiigazítsák. Márpedig az elemzők nem látják annyira rózsásnak a következő évi drágulási ütemet, sőt már a PM is 7,6 százalékos inflációval számol jövőre. Ez kétszeresen is hat a nyugdíjképletre. Nem csak az inflációnövekmény felével, hanem a béremelkedési ütem befolyásolásán keresztül is.
A Fidesz választási programja azt tartalmazza, hogy a GDP-bővülés felét kell béremelkedésre fordítani. Ha az infláció jövőre az elemzők által várt 8,5 százalékon áll meg, az 11,5 százalékos béremelkedést tenne szükségessé, amennyiben betartják a Fidesz választási programját.
A 8,5 százalékos elemzői inflációs előrejelzés mellett a 10,3 százalékos nyugdíjemelést akkor kapjuk meg, ha a béremelkedésre 12 százalékot számolunk. Ennek fényében nem nagylelkűség a kormány részéről a 10,3 százalékos nyugdíjemelés. Ismerve a korábbi évek tapasztalatát, amikor is rendre, több százalékponttal túlteljesültek a bérkiáramlási adatok a kormány béremelkedési prognózisaihoz képest, egyáltalán nincs messze a szükséges 12,1-os bérnövekedés a választási évet megelőző évben a magasabb infláció által indokolt 11,5 százaléktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.