Az indexálási rendszer alapján járó 7,3 százalék helyett 10,3 százalékos nyugdíjemelésről döntött tegnap a kormány. Ennek fedezetét a munkáltatók által fizetendő nyugdíjjáruléknak a vártnál kisebb csökkentésével teremtik meg.
A nyugdíj kiszámításához használt svájci indexálás alapján ugyanis a mindenkori inflációt és béremelkedést -- jövőre 6, illetve 8,75 százalék szerepel a kormány makroprognózisában -- fele-fele arányban veszik figyelembe. Ugyanakkor, ha év közben a valós infláció és a bérnövekedési adatok eltérnek a kormány prognózisától, törvényi kötelezettség, hogy a nyugdíjakat kiigazítsák. Márpedig az elemzők nem látják annyira rózsásnak a következő évi drágulási ütemet, sőt már a PM is 7,6 százalékos inflációval számol jövőre. Ez kétszeresen is hat a nyugdíjképletre. Nem csak az inflációnövekmény felével, hanem a béremelkedési ütem befolyásolásán keresztül is.
A Fidesz választási programja azt tartalmazza, hogy a GDP-bővülés felét kell béremelkedésre fordítani. Ha az infláció jövőre az elemzők által várt 8,5 százalékon áll meg, az 11,5 százalékos béremelkedést tenne szükségessé, amennyiben betartják a Fidesz választási programját.
A 8,5 százalékos elemzői inflációs előrejelzés mellett a 10,3 százalékos nyugdíjemelést akkor kapjuk meg, ha a béremelkedésre 12 százalékot számolunk. Ennek fényében nem nagylelkűség a kormány részéről a 10,3 százalékos nyugdíjemelés. Ismerve a korábbi évek tapasztalatát, amikor is rendre, több százalékponttal túlteljesültek a bérkiáramlási adatok a kormány béremelkedési prognózisaihoz képest, egyáltalán nincs messze a szükséges 12,1-os bérnövekedés a választási évet megelőző évben a magasabb infláció által indokolt 11,5 százaléktól.