Kamarai vagyonvita

Elsősorban a saját bevételek és az önálló feladatok reményében három városi kamara, a dunaújvárosi, a soproni és a nagykanizsai úgy döntött, hogy önálló területi joggal bíró, megyei jogú kamarává alakul át. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy három megyei kamara -- a Fejér, A Győr-Moson-Sopron és a Zala megyei -- kettévált. Az új területi kamarák a megyei kamarák vagyonának arányos részét is követelik, annak mértékében azonban egyelőre nem tudtak még megegyezni. A vagyonosztozkodást a kamarai átalakulásról szóló törvény nem rendezi.



November elsejétől Sopronban új területi kamara működik, eddig 360 taggal. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának (GYMSMKIK) a jelenlegi adatok szerint 2211 önkéntes tagja van. Sopron a megyei kamara vagyonának 13 százalékát követeli, ugyanis a soproni vállalkozók a tagdíjaknak ekkora részét fizették be az elmúlt évek alatt -- mondta Kocsi János, az új testület titkára. Emellett a székházkérdését is meg kell oldani. Az épület, ahol az elmúlt években működtek, a megyei kamara tulajdona. Ideális megoldás lenne, ha a GYMSMKIK átruházná a soproni kamarára a tulajdonjogot, és annak értékét (ami berendezésekkel együtt 70 millió forint) levonnák a követelésből -- fejtette ki Kocsi János. A megyei kereskedelmi és iparkamara az esetleges per elkerülése érdekében hajlandó a kompromisszumra. Számításaik alapján a követelés reális lehet -- fogalmazott Rónai Ferenc, a GYMSMKIK megbízott titkára. A megyei kamara vagyona (a soproni székházzal együtt) mintegy 900 millió forint, így ha a 13 százalékban meg tudnak egyezni, a székház mellett még több mint 30 millió forintot kell fizetnie a megyének.



Dunaújváros 385 taggal -- köztük a város legtöbb nagyvállalatával -- vált ki a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarából (FMKIK). Az új kamara számításai szerint a város vállalkozói a megyei vagyon 20-22 százalékát fizették be, ennek arányában szeretnének részesülni is. Elsősorban készpénzt kérnek, annyit, amiből január végéig működni tudnak, másrészt azt, hogy az FMKIK rendezze a székház kérdését. Eddig a megye bérelte, értéke egyébként 50 millió forint -- mondta Barányi Albert, a dunaújvárosi kamara titkára. A dunaújvárosi vállalkozók tagdíjainak 60 százalékát az elmúlt években is átadták a városnak, a többiből közös feladatokat finanszírozott Fejér megye, így ekkora követelésük nem lehet -- reagált Radeczky Jenő, az FMKIK elnöke. A dunaújvárosi kamara eddig pazarlóan gazdálkodott, hiszen a több mint százmillió forintból, amit az elmúlt hat évben a megyei kamarától kaptak, semmit nem takarítottak meg -- tette hozzá.



A harmadik új testület székhelyén, Nagykanizsán soha nem működött kamara, most sincs sem irodája, sem főtitkára. Belső információink szerint a nagykanizsai nagyvállalkozók mindegyike a Zala megyei kamarához csatlakozott. Így kérdéses, hogy itt egyáltalán életképes lesz-e egy önálló területi kamara. Az elnököt lapunknak nem sikerült elérnie.



A kamarák a megegyezés elősegítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnökétől várják. Az MKIK nem lehet döntőbíró ebben a helyzetben, de fontos, hogy segítsen békés megoldást találni. Ha nem sikerül, akkor az államigazgatásnak kell döntenie, ami nem hozhat minden félnek megelégedést -- mondta Parragh László, az MKIK elnöke. Amit tehetett: helyzetjelentést kért, a városok és a megyék vezetői között pedig személyes egyeztetést kezdeményezett, amelyen ő is részt vesz. Parragh reméli, hogy két héten belül elfogadható kompromisszumok születhetnek.

Átalakulás anyagi konfliktusokkal Három új, önálló területi joggal bíró városi kamara követeli azon megyei gazdasági önkormányzatok vagyonának egy részét, amelyekből kiváltak. A vagyonkövetelés mértékét a területi kamarák vitatják. Ha nem sikerül megegyezni, akár perre is viszik az ügyet. Boros Krisztina-->