Vihar a Concordia részvényvásárlása miatt

Bírósági úton támadta meg a magántulajdonban lévő Hungária Közraktározási Rt. egyik együtt szavazó többségi tulajdonosa, az Agro-Cash Kft. azt az adásvételi szerződést, amellyel a Concordia Rt. 13 százalékos részesedést kíván szerezni a Hungáriában -- közölte lapunkkal Papócsi László, a Hungária elnöke. A per célja, hogy a bíróság tegye semmissé az adásvételt, és állítsa vissza az eredeti helyzetet.
A Concordia az agrártermelési integrátorként ismert, szolnoki GITR Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt. hungáriás részvénycsomagját vette meg üzleti titokként kezelt összegért. A Concordia is közraktározási cég, amely az agrártárca százszázalékos tulajdonában van. (A hazai piac harmadik szereplője, az ÁTI Depo Rt. információink szerint távol tartja magát az eseményektől).
A Concordia vezérigazgatója, Korompai Nicolette nem reagált érdeklődésünkre. Egyes ágazati szakértők már azt is megkérdőjelezik, hogy az állami cég jogszerűen vásárolhatott részesedést egy magáncégben. Úgy értesültünk ugyanakkor, hogy a társaság alapító okirata ezt lehetővé teszi.
A Hungária vezetése ma elsősorban azt kifogásolja, hogy az adásvétel nem felelt meg a közraktári és a hitelintézeti törvénynek. A társaság szerint ugyanis a vásárlási szándékot be kellett volna jelenteni a Gazdasági Minisztériumon belül működő Közraktári Felügyeletnek (KF), mielőtt a tényleges adásvétel létrejön. A bejelentési kötelezettségre azonban maga a Hungária hívta fel a Concordia figyelmét, amikor az állami cég a vételre hivatkozva már kérte bejegyzését a Hungária részvénykönyvébe, hogy beléphessen a tulajdonosok közé. Mivel a felügyeleti bejelentés csak ezután (vagyis az adásvételi szerződés megkötése után) történt meg, a társaság szerint a részvényvásárlás törvénysértő volt. A KF ennek ellenére hozzájárult az ügylethez. A felügyelet ugyanakkor formai hibát is vétett, mivel beleegyezését közigazgatási határozat helyett egy egyszerű levélben adta meg -- állítja a Hungária vezetése.
Határozatot akkor kellett volna hozni, ha a vásárlást meg kellett volna tiltani -- érvelt Andor Györgyné, a felügyelet vezetője. Szerinte azonban a tiltásra nem volt ok, mert az adásvétel önmagában nem veszélyezteti a Hungária biztonságos közraktározási tevékenységét. Közölte: a felügyelet a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében úgy ítélte meg, hogy a tulajdonszerzés csak a részvénykönyvi bejegyzéssel valósulhat meg. Addig tehát minden vételre irányuló bejelentés előzetesnek minősül, még ha az adásvételi szerződést meg is kötötték. Az ügyletet nem találta jogellenesnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem, amellyel a KF előzetesen egyeztetett -- közölte Andor Györgyné.
A Hungária az ügy kapcsán november 1-jére rendkívüli közgyűlést hívott össze, a KF hozzájárulása azonban egy nappal korábban (a 15 napos felügyeleti mérlegelési határidő lejárta előtt) megérkezett. Ettől függetlenül a Hungária a közgyűlésen 75 százalékos többséggel módosította alapító okiratát. A változtatással a tulajdonosok az igazgatóság döntésére (ig) bízták, hogy ezentúl kit lehet bejegyezni a cég részvénykönyvébe. Így az ig még egy általa törvényesnek tartott vásárlás esetén is megtagadhatná a Concordia bejegyzését, ha az állami cég nem indokolná meg kellőképpen, milyen érdekből és célból venne részvényeket. Az okok feltárására egyébként a Concordia a Hungáriától most is felkérést kapott.
Mivel a Concordia sem a Hungáriának, sem lapunknak nem nyilatkozott, teljesen ismeretlen, milyen megfontolásból vállalkozott magánrészvények vásárlására. Meg nem erősített információink szerint ráadásul a Concordia túlságosan drágán, a névérték 100--110 százalékán vette meg a 13 százaléknyi Hungária-részvényt. E csomag névértéke 65 millió forint az 500 millió forintos alaptőkéjű Hungáriában. Szakértők ugyanakkor úgy vélik: a 13 százaléknyi részesedés valós értéke ennél jóval kisebb, mivel az érdekérvényesítésben az együtt szavazó többségi tulajdonosok lényeges túlsúlyban vannak.
A részvénycsomag annyit ér, amennyit adnak érte -- reagált Gelencsér Tibor, a GITR elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: a társaság az eladásról többek között az ÁTI Depóval is tárgyalt (és más információink szerint a részvényeket a Hungáriánál is felajánlotta). A GITR azért értékesített, mert a korábban szakmai célokkal létrehozott Hungáriában a többségi tulajdonhoz időközben pénzügyi befektetők jutottak. E helyzetben úgy ítéltük meg, hogy jobban megtérül, ha pénzünket Hungária-részvények helyett vetőmagüzemi kapacitásaink fejlesztésébe fektetjük -- közölte Gelencsér.
Szakértők szerint a Concordia a vétel révén nyilvánvalóan belülről követhetné nyomon a konkurens Hungária tevékenységét. Ezért is tartják etikátlannak a tranzakciót a háromszereplős piacon. Hosszú távon ugyanakkor a vásárlás önmagában nem lehetne jó befektetés, mivel a 13 százaléknyi részesedéssel a Concordia nem tudná érdemben befolyásolni a Hungária működését. Ezért szakértők azt feltételezik, hogy a vétellel a Concordia az első lépést tette meg a Hungária "megfojtására vagy bekebelezésére".
A cég ellehetetlenítésével (megszűnésével) ugyanakkor a Concordia mostani befektetése is veszélybe kerülhetne, ezért egyes szakértők inkább a többségi tulajdonszerzést tartják valószínűbbnek. Utóbbinál azonban versenyjogi problémák is felmerülhetnének a túlságosan nagy együttes piaci részesedés miatt. Mindenesetre mind a "megfojtás", mind a "bekebelezés" következménye az lenne, hogy a Concordia újabb közraktári piacokat szerezhetne.
Nevük elhallgatását kérő szakértők figyelmeztetnek arra, hogy eddig a piacvezető Hungária jelentős közraktározási ügyfélkört kaparintott meg a Concordia elől. A cég így kihasználhatta a közraktározáshoz kapcsolódó állami támogatások előnyeit is, holott a szubvenciós rendeleteket szakértők szerint elsősorban a Concordiának "címezte" az FVM.
A Hungária megszerzésével (eltüntetésével) az állami támogatások révén is élénkített közraktározás zömét a Concordia (az állam) bonyolíthatná le -- állítják szakértők. Ez ugyanakkor újabb alapot szolgáltatna azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint az FVM a közraktározás és az állami gabonafelvásárlások kapcsán kisgazda-érdekeltségű köröknek vagy az FTC-nek forrásokat juttat. E vélekedéseket a tárca vezetése korábban határozottan cáfolta. Mint azonban arról lapunknak beszámoltunk, a Concordia már több szakmailag kifogásolt és nyilvánosan nem részletezett állami gabonaügyleteket hajtott végre 1998 óta. Ezekről érdemi felvilágosítást a mai napig nem adott.