Csekély a jogkövetési szándék

Csekély jogkövetési hajlandósággal találkoztak a gazdasági társaságok részéről nemegyszer az ügyészek a cégtörvény alapján általuk kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásokban -- értesült a Világgazdaság. A tapasztalatokat összegző, a napokban elkészült legfőbb ügyészségi jelentés szerint például Jász-Nagykun-Szolnok megyében az érintett csaknem 30 cég közül egyik sem szüntette meg önként a jogsértő helyzetet, amikor értesült az eljárás megindításáról. Másutt viszont -- így Komárom-Esztergom vagy Heves megyében -- a gazdasági társaságok nagyobb része intézkedett a törvénysértés megszüntetése végett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig egyetlen cég sem vitatta az eljárás alapjául szolgáló ügyészi indítványban foglaltakat.
A Főváros Főügyészség és a megyei főügyészségek elemzése a cégtörvény 1998. júniusi hatálybalépése és a múlt év nyara közötti időszakra terjedt ki, amely alatt tíz híján 1800 törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a cégbíróságokon. A jogsértésekről többnyire a cégiratok vizsgálatából, büntetőügyészi értesítések alapján, helyszíni ellenőrzések során, illetve gyakran más hatóságok, szervezetek -- különösen az APEH, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a bíróságok, a fogyasztóvédelem, az önkormányzatok -- megkeresései által szereztek tudomást.
Leggyakrabban -- több mint 870 esetben -- amiatt léptek fel, mert a társaságok nem tartották be a szervezetükre és működésükre vonatkozó jogszabályokat, illetve a létesítő okiratban foglaltakat, például nem helyezték letétbe éves beszámolójukat a cégbíróságon. Csaknem 650 alkalommal azért tartották szükségesnek a törvényességi felügyeleti eljárást, mert a cégnyilvántartásban szereplő adat utóbb, a bejegyzést követően keletkezett ok miatt vált törvénysértővé. E körben az eljárások döntő hányada amiatt indult, mert a társaság bejegyzett székhelyén, telephelyén nem volt fellelhető.
Az elemzés megállapításai szerint a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező főügyészségi indítványok kevés kivétellel megalapozottak, jogszerűek voltak, és a cégbíróságok többnyire azoknak megfelelő döntéseket hoztak. A cégbíróság megszüntette az eljárást azokban az esetekben, amikor az okafogyottá vált, például azért, mert a társaság önként orvosolta a jogsértést. Máskor különböző intézkedésekkel igyekezett rábírni a céget a törvényes működés helyreállítására. Így például gyakorta pénzbírságot alkalmazott, de előfordult, hogy meghatározott időre felfüggesztette a társaság működését.