BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Stabilitás az EU oldalvizén

Továbbra is jelentős, bár lassuló növekedésre számít az idén a rendszerváltó gazdaságokban az Economist Intelligence Unit (EIU) brit kutatóintézet. Magyarországon 4,3 százalékos, a térségben kiemelkedő ütemet várnak a kutatók. A kedvező klíma az Európai Unió stabilitásának köszönhető. A csatlakozási folyamat gyorsulása ugyanakkor több szempontból lassíthatja a konvergenciát, állítják a kutatók.

A trendtől eltérően a cseh és a szlovák növekedés gyorsulhat, véli az EIU. Ezt azonban ellensúlyozza a romló lengyel teljesítmény, illetve a -- 2000-hez képest -- szerényebb szlovén és magyar növekedés.
A jó teljesítményben fontos szerepet játszik az EU stabilitása. A csatlakozás követelményeinek teljesítése rövid távon fékezheti a konvergenciát bizonyos területeken. Az árarányokat az uniós szerkezethez igazító gyorsabb infláció tartós maradhat. Emellett a költségvetési hiány is magasabb szinten állandósulhat, ami a közösségi joganyag gyakorlatba ültetésének költségeit tükrözi. A megoldást több ország számára a -- hazai valutában történő -- eladósodás jelentheti. Az elemzés nem tér ki az uniós támogatások számbavételére.

Az EIU utal rá, hogy sok rendszerváltó gazdaság csupán tavaly heverte ki teljesen az 1998-as orosz válság hatásait. Ezért is volt különösen gyors a növekedés az első fél évben, amikor ez még az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázison valósulhatott meg. A második fél évben már egyértelműek voltak a lassulás jelei. Az idén fordított lehet a koreográfia, ha a globális gazdasági folyamatok nem a vészforgatókönyvek szerint alakulnak.
Oroszországban tavaly még egyértelműen a válság során leértékelődött rubel kiváltotta importhelyettesítés volt a növekedés egyik mozgatórugója. Sem ez, sem a magas olajár nem szolgálhat azonban a fenntartható növekedés alapjául. Emiatt a növekedés üteme csaknem megfeleződik az idén a legnépesebb átalakuló gazdaságban.
Lengyelországban a külső körülményeknél is erősebben szorítja a monetáris politika a gazdaságot. A növekedési ütem csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor az infláció és a külső egyensúlytalanság is jelentősen mérséklődhet.
Magyarország vonatkozásában az EIU szintén lassulásra számít. Ezzel együtt is egyedül Magyarország remélhet a kutatók szerint 4 százalékot meghaladó bővülést Közép-Európában.
Bár így is elmaradnak a magyar teljesítménytől, a cseh és a szlovák gazdaság nagyobb sebességfokozatra kapcsolhat 2001-ben. A két országnak a trendtől való elválására egyre több kutatóintézet számít. Mellettük Románia és Jugoszlávia számíthat még a növekedési ütem gyorsulására.
A balti államoknak szintén szerényebb bővülést prognosztizálnak a brit kutatók. Közülük Észt- és Lettország múlhatja felül a magyar teljesítményt, Litvánia azonban továbbra is elmarad régióbeli társaitól.
A kimagaslóan jó tavalyi év és az idei pozitív kilátások ellenére a legtöbb rendszerváltó ország még messze van attól, hogy gazdaságának teljesítménye újra elérje az 1989-es szintet. A sorrend csalóka, hiszen az egyes államok eltérő szintről vágtak neki a gazdasági átmenetnek. Ezért, bár a listát Lengyelország vezeti, az egy főre jutó GDP tekintetében elmarad a magyar értéktől. Magyarország és Albánia tavaly lépte át az ominózus küszöböt, Szlovákia egy évvel korábban. Szlovénia kiemelkedő teljesítménye azt jelenti, hogy a délszláv háborúból szerencsésen kimaradt kis állam az elmúlt évtizedben, Lengyelországot leszámítva, minden térségbeli országgal szemben növelte történelme során felhalmozott gazdasági előnyét.
Kevésbé egyértelműen határozható meg a rendszerváltó országok és az Európai Unió egymáshoz viszonyított pozíciója. Az EIU kutatói a nominális és a reálkonvergencia mértékét négy, illetve hat mutató segítségével próbálták megragadni. Míg az első fogalom az alapvető makrogazdasági mutatóknak -- például az inflációnak -- az uniós szinthez való közeledését ragadja meg, addig a második az intézmények fejlődését, a gazdaság szerkezetének változását, illetve a jólét növekedését tükrözi.
Az EU számára mindkét típusú felzárkózás fontos. Rövid távon azonban konfliktusba kerülhetnek ezek a célok: az infláció visszafogásának -- a nominális kovergencia felgyorsításának -- szándékával végrehajtott monetáris szűkítés például fékezheti az árarányoknak a Nyugat-Európában kialakult árszerkezethez való igazodását, azaz a reálkonvergenciát.
A nominális konvergenciát az EIU az infláció, a költségvetési egyenleg, az államadósság és a tágabb értelemben vett pénzmennyiség -- M3 -- növekedésének az EU-ban és a rendszerváltó államokban mért értékének összevetésével mérte. Egyedül a GDP-hez viszonyított államadósság tekintetében akadnak olyan rendszerváltók, melyek kiállják az összehasonlítást az unióval.
Ami a reálkonvergenciát illeti, a termelékenység néhány államban tapasztalt, az uniósnál lényegesen gyorsabb növekedése reménykeltő. Az egy főre jutó GDP-ben mért lemaradásnál is jelentősebb azonban a hiteleknek a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya közötti különbség. Míg az EU-ban ez az érték 125 százalék, addig a rendszerváltók átlagában nem éri el a 20 százalékos értéket, és az élenjáró országokban sem sokkal magasabb az átlagnál.
A reálkonvergencia lassú folyamat, de a csatlakozás a nominális igazodást is megakaszthatja. Ez egyrészt az infláció középtávon is magasabb szintjét jelenti, ami az árak további alkalmazkodását szolgálja az EU szintjére. Másrészt nehezen mérsékelhető a költségvetések hiánya, hiszen azt részben a csatlakozási követelmények teljesítésének feszített ütemterve, a közösségi joganyag átvétele és gyakorlatba ültetése kényszeríti ki. Ráadásul az uniós standardok átvétele eddig rejtett hiányokat fedhet fel a büdzsékben. Ez alighanem a hazai valutában felhalmozott adósságok növekedését vetíti előre több rendszerváltó állam esetében is. A külföldi tőke beáramlása ugyan továbbra is segíti a felzárkózást, az EIU azonban nem látja egyértelműen igazoltnak, hogy a csatlakozás a működőtőke érdeklődésének ugrásszerű növekedését hozza magával.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.