BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Olyan abszurd ígéretet tett Von der Leyen Trumpnak, hogy még az amerikaiak is csak hüledeznek, a norvégok még inkább

Meg kellene háromszorozni az amerikai energiaimportot. A kereskedelmi megállapodás megkötéséért és a vámok elkerülése érdekében lehetetlent vállalt a EU.

Donald Trump elnök állítása szerint a Európai Unió a kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötésekor vállalta, hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket, ágazati elemzők szerint azonban ez „teljes mértékben irreális”, sőt, egyenesen „abszurd”, figyelembe véve, hogy a ígéret teljesítéséhez meg kellene háromszorozni az Egyesült Államokból származó jelenlegi európai importot.

kereskedelmi megállapodás
Az energiafronton túl nagyot vállalt az EU a kereskedelmi megállapodás megkötéséért / Fotó: Shutterstock

„Bár elképzelhető az Európába irányuló export növekedése, ez jelentősen megváltoztatná az energiakereskedelmünket. Az sem teljesen világos, hogyan valósulhatna meg” – mondta a MarketWatchnak Michael Lynch, a Strategic Energy & Economic Research elnöke.

Az EU 2023-ban és tavaly is 78,5 milliárd dollár értékben vásárolt energiahordozót az Egyesült Államokból; ebből az adatból is egyértelmű, mekkora ugrás kellene a hét végén megkötött kereskedelmi megállapodásban foglaltak teljesítéséhez, az évi 250 milliárd dollár eléréséhez.

Lynch szerint ehhez a cseppfolyósított földgáz (LNG) „teljes amerikai exportját Európába kellene átirányítani, megduplázva a jelenlegi mennyiséget”. 

Az olaj esetében pedig meg kellene négyszerezni a jelenlegi napi mintegy kétmillió hordót

– ez szintén a teljes amerikai exportot jelentené, mivel az Egyesült Államok az ország Energiainformációs Ügynökségének adatai szerint 2023-ban napi 10,15 millió hordó kőolajat és feldolgozott terméket exportált 173 országba.

Az európai finomítók csak korlátozott mennyiségű amerikai kőolajat tudnak feldolgozni / Fotó: AFP

Az amerikai energiakivitel értéke tavaly 332,4 milliárd dollár volt, és a tíz legfontosabb exportpiaca közül csak egy az EU tagja: Franciaország.

Hiába a kereskedelmi megállapodás, vannak határok

Rory Johnson, a CommodityContex nevű szakportál alapítója szerint egyértelmű, hogy már az állítólagos exportérték elérése is abszurd, és akkor arról az apró részletről még szó sem esett, hogy 

az energiahordozókat a magánszektor vállalatai importálják, nem pedig Brüsszel.

 „Szóval hogyan működne ez egyáltalán?” – tette fel a költői kérdést.

Teljes mértékben irreálisnak tartja az állítólagos mennyiséget Matt Smith, a Kpler vezető amerikai elemzője is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai energiahordozók az árat tekintve sem a legvonzóbbak.

A Nemzetközi Energia-ügynökség adatai szerint az orosz olaj átlagára például júniusban hordónként 60 dollár alatt maradt az ársapkának köszönhetően, amelyet a EU legújabb szankciós csomagja további 15 dollárral csökkentett.

Lng,Tanker,-,Ship,And,Tugs,Sails,To,Gas,Terminal
Az összes amerikai LNG-t Európába kellene exportálni, ami irreális / Fotó: Wojciech Wrzesien / Shutterstock

Ehhez képest az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) hétfőn 66,71 dolláron állt, ami a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy az uniós finomítók csak korlátozott mennyiségű amerikai fajtájú olaj feldolgozására képesek – emlékeztetett a Politicónak nyilatkozva Homayoun Falakshahi, a Kpler vezető olajpiaci elemzője. Ez szerinte azt jelenti, hogy az EU a jelenlegi 12 százalékról legföljebb 14 százalékra képes növelni az amerikai olaj és üzemanyag arányát a teljes importból.

Ki kellene zárni az olcsóbb gázt szállító Norvégiát

Ami az uniós oldalt illeti, a 27-ek tavaly 375 milliárd eurót fordítottak energiaimportra, és a vállalás teljesítése azt jelentené, hogy ki kellene zárni a többi jelenlegi beszállítót, például Norvégiát, amely pedig 

az amerikainál olcsóbban biztosítja a gázt vezetéken keresztül.

Egy neve elhallgatását kérő magas rangú bizottsági tisztségviselő is elismerte a portálnak, hogy a megállapodás teljesülése „bizonyos körülményektől” függ, mint például 

De állítja, hogy a 750 milliárdos összeg nem légből kapott, „az igényeink elemzésén alapul”.

Az érintett európai cégek azonban egyelőre nem veszik a lapot. „Kényszeríteni fogja az EU az európai vállalatokat, hogy amerikai olajat és gázt vásároljanak? Ha van a dolog mögött gazdasági realitás, akkor a vállalatok megteszik, különben az egész nyilvánvalóan csak ámítás” – reagált egy jelentős energiakereskedő elemzője.

Anne-Sophie Corbeau, a Center on Global Energy Policy vezető szakértője szerint nem teljesen világos, miért vállalt ilyen magas összeget az Európai Bizottság. Szerinte úgy tűnik, hogy „az EU kész volt bármekkora számba beleegyezni, hogy elkerülje a 30 százalékos vámokat”.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.