Az összességében inkább dicsérő jellegű jelentéstervezet megállapítja, hogy Magyarország teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait, sajtója szabad, s "olyan stabil intézményekkel rendelkezik, amelyek képesek garantálni a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot". Általában véve elismerően szól a tervezet a magyar makrogazdasági helyzetről és az unió által a csatlakozási partnerség keretein belül előírt rövid távú prioritások "legtöbbjének" teljesítéséről, vagy teljesítésének megkezdéséről is.
Bírálja azonban hazánkat a készülő jelentés -- többek közt -- a magas infláció, a "nyugtalanító mértékű korrupció", vagy az uniós követelményeknek megfelelő földnyilvántartás megteremtése terén tett "csekély haladás" miatt. Sürgeti a tervezet az egészségügyi reformot, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentését és a közös mezőgazdasági politika működtetéséhez szükséges magyarországi intézményi struktúra kiépítését.
A jelentéshez benyújtott módosító indítványok egyike a státustörvény összevetését javasolja más európai országok hasonló célú szabályaival -- a korábban felvetett önálló vizsgálat helyett --, ami, elemzők szerint, hazánk számára kedvezőbb megoldás."Biztos vagyok abban, hogy az összehasonlítás semmiféle lényeges problémát nem fog felvetni" -- közölte, az MTI szerint, a budapesti látogatáson tartózkodó Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke, a módosítást támogató néppárti EP-frakció tagja.

A lapunk birtokában lévő többi módosító indítvány között azonban szép számmal akadnak olyanok is, amelyek nemhogy tompítanák, de még élesítenék is a jelentéstervezet egy-egy kritikai megjegyzését. Így például Cecilia Malmström svéd liberális EP-képviselő (az EP--magyar parlamenti vegyesbizottság alelnöke) több indítványban sürgeti a romákkal szembeni diszkrimináció megszüntetését célzó kormányzati lépéseket, illetve a menekültek jogaival való kormányzati törődést. Egy másik svéd képviselő, Lennart Sacrédeus annak megállapítását szeretné a jelentésben látni, hogy Magyarország nem teljesíti a monetáris unió tagságának kritériumait.
A tervezetről a jövő héten határoz az EP plenáris ülése, a többi tagjelöltről szóló jelentéssel és a bővítési folyamat egészéről véleményt mondó határozattal együtt. Utóbbi előzetes változata -- a Handelsblatt értesülése szerint -- kimondja, hogy az EP ellenzi a "big bang megoldást", azaz a tagjelöltek egyszerre történő felvételét. Ehelyett a csatlakozási kritériumok egyéni teljesítésére helyezi a hangsúlyt. Javasolja továbbá, hogy a nizzai szerződés írországi elutasítása után "alternatív opciókat kell kidolgozni", amelyek lehetővé teszik, hogy a bővítés ne szenvedjen késedelmet -- írja a Der Standard.
Az EP országjelentései nem tévesztendők össze az Európai Bizottság szintén évente publikált -- az idén november 13-án megjelenő -- országjelentéseivel, amelyek politikai súlya az elmúlt években nagyobbnak bizonyult az EP-dokumentumokénál. A bizottsági jelentések előkészítése még nem ennyire előrehaladott (a magyar külügyi vezetők szeptember utolsó hetében utaznak Brüsszelbe, hogy "az utolsó szó jogán" elmondják véleményüket a hazánkról szóló dokumentumról), de Michael Lake EU-nagykövet korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a jelentés egyik fő üzenete az lesz: Magyarország kész a tagságra .