A jogi szakvélemény szerint mindaddig, amíg nem mondható ki véglegesen, hogy a magyar állam hibájából meghiúsult a 4-es metró építésére kötött megállapodás teljesítése, Budapestnek szerződésszerű magatartást kell tanúsítania. Emellett a fővárosnak tartania kell magát a jelenleg érvényben lévő beruházási-költségvetési döntéseihez is.
Miután a kormány már 1998 végén felmondta az előző által kötött megállapodást, az elmúlt években többször felmerült, hogy az önkormányzat miért nem fordítja más fejlesztésekre a 4-es metróra félretett mintegy 30 milliárd forintot. Várható, hogy a fővárosi ellenzék a város jövő évi költségvetésének vitájában az eddiginél is élesebben bírálja majd a pénz külön számlán történő kezelését, mert idén áprilisban a Legfelső Bíróság jogerősen a kormány javára döntött a metróperben -- mondta a Világgazdaságnak Moskovits Péter. Az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke kifejtette: többek között azért kértek külső szakértőktől jogi véleményt, hogy a 4-es metró ügyében benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáig is egyértelmű legyen a főváros álláspontjának jogszerűsége.
A jövő évi budapesti büdzsé végső számaival kapcsolatos egyeztetés ettől a héttől kezdve várhatóan felgyorsul, mert a múlt heti közgyűlésen elfogadták a forrásmegosztási rendeletet, így véglegessé vált, hogy a főváros, illetve a kerületek mennyi pénzre számíthatnak a közös forrásokból. A tervek szerint a várost koalícióban irányító MSZP és SZDSZ megegyezésétől függően októberben vagy novemberben döntenek a költségvetésről. A metróügyben benyújtott felülvizsgálati kérelem december 5-én kerül a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa elé. A főváros pénzügyi bizottsága részére készített anyag szerint a metrószerződés érvényes ugyan, jelen helyzetben mégsem célszerű teljesítést követelni, mert a már tavaly decemberben elfogadott 2002. évi központi költségvetésben nincs erre előirányzat. Így a főváros kártérítést kérhet, arra hivatkozva, hogy az érvényes szerződés teljesítése a kormány hibájából lehetetlenné vált.