Több adó az önkormányzatoknál

A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is dinamikusan emelkedtek a helyi adóbevételek. A minisztériumban elkészült, 2001. évi önkormányzati zárszámadásból kiderül: a tervezett 229 milliárd helyett mintegy 266,7 milliárd forintot szedtek be az önkormányzatok. Ennek több mint 80 százalékát az iparűzési adó teszi ki. A tárgyi eszközök értékesítéséből - döntően ingatlaneladásokból - származó bevételek elérték a tervezett összeg kétszeresét, a 81 milliárd forintot.

Tavaly összességében mintegy 100 milliárd forintos folyó bevételi többlete volt az önkormányzatoknak, s ezt döntően a beruházásokra csoportosítják át - fejtette ki a helyettes államtitkár. A kép azonban rendkívül árnyalt. Fejlesztésekre is jutó működési bevételek azoknál a településeknél keletkeznek, ahol nagyobb összegű helyi adót szednek be. Fordított előjelű folyamatok is kialakulnak: a kellő nagyságú saját forrással nem rendelkező települések felélik, azaz működésük fenntartására fordítják vagyonukat. Az utóbbi két-három évben az önkormányzatoknak mintegy harmada - több mint 1200 - már kötelező feladatait sem tudná ellátni kiegészítő állami támogatás nélkül.

A mérlegből kiderül: tavaly az államháztartáson belüli felhalmozási bevételek az előzetesen tervezett 19 milliárddal szemben meghaladták a 37 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy év közben jelentős beruházási pályázati pénzeket kaptak a helyhatóságok. A gázközművagyonból a településeknek járó bevételek év közben megkezdődött kifizetését jelzi, hogy az államháztartáson kívüli felhalmozási bevételeket 30 helyett 70 milliárddal zárta az önkormányzati szféra.

A tervezettnél 50 milliárd forinttal többet fordítottak a helyhatóságok a személyi juttatásokra: 537 helyett 586 milliárd szerepel a zárszámadásban.

Kecskés Ágnes