Miért nem népszerű a viber?

Több mint két éve már, hogy az MNB elindította az átutalási megbízások tárgynapi teljesítését lehetővé tevő valós idejű elszámolási rendszerét. A 2000. márciusa előtt kizárólagosan rendelkezésre álló bankközi klíringrendszeren (bkr) - más néven a zsírórendszeren - keresztül indított átutalások a rendszer felépítéséből következően csak a megbízás indítását követő munkanapon jelennek meg a jogosult számláján.

A valós idejű bruttó elszámolási rendszer (viber) segítségével ezzel szemben az egyes pénzintézetek ügyfelei még rugalmasabban, napon belüli teljesítéssel intézhetik átutalási megbízásaikat. Bármily kecsegtetőek is ugyanakkor az új megoldás kínálta lehetőségek, a napközbeni átutalások elterjedtsége mind a mai napig elmarad a szakértők által várt szinttől.

Jóllehet a viberen keresztül indított tranzakciók mind volumenben, mind pedig darabszám tekintetében jelentős növekedést könyvelhettek el az elmúlt évben, a rendszer kihasználtsága továbbra is az optimális érték alatt maradt. Ahhoz, hogy ennek okát megérthessük, elsőként a két eltérő fizetési metódus közötti különbségeket kell alaposabban megismernünk.





>> A viber előnyei



A banki munkaidő során felhalmozódó megbízásokat a zsíró éjszaka dolgozza fel, így azok rendszerint a megbízás indítását követő nap reggel 6 órakor érkeznek meg a jogosult bankjához. Ezzel szemben a viber a napon belüli tranzakció lehetőségét biztosítja az ügyfeleknek. Ez utóbbi rendszerben a fizetési megbízás egyenesen az MNB-be kerül, ahol a fedezet ellenőrzése után a kívánt összeget a jegybank azonnal jóváírja a jogosult bankjának számláján.

A megoldás annak gyorsaságán túl a zsírórendszernél hatékonyabb banki likviditáskezelést tesz lehetővé, mivel a jegybank lehetőséget biztosít a folyamatos beavatkozásra. Ezért az MNB azt szeretné, ha a nagy értékű átutalásokat a bankok elsősorban a viberbe terelnék. A kérdés ezek után az, mi tartja vissza a bankok ügyfeleit attól, hogy a jelek szerint sok szempontból korszerűbb rendszert használják a megszokott zsíróátutalások helyett a nagy összegű, vagy sügős fizetések lebonyolítására.

Először is ki kell emelni, hogy e fizetési megbízásoknak csak kis hányada igényel gyors eljárást. A számlatulajdonosok gyakran hetekkel az esedékesség előtt tisztában vannak fizetési kötelezettségükkel. A viber, illetve az általa nyújtott előnyök nem kellő ismeretét is meg lehet említeni. A hazai hitelintézetek egyelőre nem fektettek kellő energiát a rendszer bemutatásába, népszerűsítésébe, így az ügyfelek nemritkán nincsenek is tisztában azzal, hogy a megszokott útnál gyorsabban, nem egy esetben pedig akár olcsóbban is lebonyolíthatnák tranzakcióikat.

Egy másik megfontolás szerint pedig a szolgáltatás borsos ára az, ami alacsonyan tartja a felhasználók számát. A zsírórendszer ugyanis egy rejtett nyereségforrást is biztosít a kötelezett fél számlavezető bankja számára.

A tranzakció megindításával egy időben a pénzintézet megterheli az ügyfél számláját, az öszszeg valódi átutalása azonban csak egy hét végén, 2-3 nap elteltével történik meg. Ez idő alatt a bank szabadon hasznosítja a nála maradt összeget, ami után ráadásul még folyószámlakamatot sem kell fizetnie.

A viber alkalmazásával ettől a "float"-nak nevezett bevételi forrástól elesnek a pénzintézetek, a kieső hasznot így a szolgáltatás díjába építve az ügyfelekre hárítják. Ennek mértéke a bkr-ben teljesített 10 millió forint feletti tételekre számítva, 3 százalékos hipotetikus, éves látra szóló kamattal számolva - egyes feltételezések szerint a bankok az ennél is magasabb pénzpiaci kamattal kalkulálnak - 3 milliárd forint egy évben a bankrendszer egészében.

Az egy tranzakcióra eső alternatívaköltség ennek megfelelően 10 millió forint átutalása esetén 830 forint körül alakul. Nem véletlen, hogy néhány kisebb bank kivételével a viber-átutalások díjai mindenütt a 10 és 100 ezer forintos tartományban mozognak. Az MNB a szolgáltatás biztosításáért tételenként 1200 forintot, a SWIFT pedig további mintegy 100 forintot számol fel. A pénzintézetek tehát még a kieső trükkös hasznukon túlmenően is jelentős összeget számítanak fel az ügyfeleknek.





>> A zsíró drágább is lehet



Nem kétséges ugyanakkor, hogy a viber üzemeltetése a pénzintézetek számára is nagyobb költséget jelent, mint a hagyományos eljárás. A rendszer ugyanis a bkr-től eltérő technikai hátteret igényel, az alacsony érdeklődés pedig sok helyen nem teszi kifizetődővé a szükséges fejlesztések véghezvitelét. Ennek köszönhető, hogy egy viber-átutalás nem egy esetben ma még nagyobb terhet ró a banki infrastruktúrára, mint teszik azt az azonos volumenű zsíróügyletek.

Mindezek ellenére fontos megjegyezni, hogy a tranzakciós díj limitáltsága kifejezetten kedvező helyzetbe hozza a nagy összegű tranzakciókat lebonyolító ügyfeleket.

A viberköltségekkel szemben ugyanis a zsíróátutalások díjszabása a legtöbb esetben nem tartalmaz felső limitet, így utóbbi - bankonként változó összeghatár felett - nemcsak lassabb, de drágább is lesz, mint a napon belüli rendszer. Éppen ezért az MNB kiemelt céljai között a nagyobb tranzakciók viberbe történő átterelése szerepel.

Ezzel annak jobb kihasználtsága mellett a zsírórendszer tehermentesítése is megoldható lenne. A folyamat már megindult, a 2002 első féléves statisztikák szerint annak ellenére, hogy a tranzakciószámnak mindössze 0,2 százaléka teljesült csak a viber keretein belül, az érték szerint számított forgalomnak már 85 százaléka itt zajlik.