Konfliktus az EU-ban: 400 milliárd euró sorsa forog kockán – Von der Leyen reformja ellen lázadnak a tagállamok

Egy a Politico által megszerzett levélben a legtöbb uniós ország bírálta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által javasolt reformot a regionális alapok közel 400 milliárd eurójával kapcsolatban. Egy Von der Leyennek címzett tömör, egyoldalas figyelmeztetésben ezek az országok azt írták, hogy „csak egy különálló és stabil költségvetés, valamint egy régióalapú elosztási módszertan […] fogja biztosítani az egységet, a versenyképességet és a hosszú távú konvergenciát az EU régiói között”.

Az Európai Unió végrehajtó testülete, az Európai Bizottság két hét múlva, július 16-án bemutatja a következő hétéves költségvetést. Tizennégy uniós kormány, köztük Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Románia, pedig azonnal felszólította Ursula von der Leyent, hogy ne csökkentse a szegényebb régióknak szánt kohéziós alapokat.

Miről szól a konfliktus?

A Politico által kiszivárogtatott levél szerint több tagállam elutasítja a bizottság javaslatát, amely szerint az EU-s kohéziós és mezőgazdasági forrásokat egy alapba olvasztanák. Ez a reform a kritikusok szerint centralizálja a forráselosztást, elvéve az irányítást a régióktól.

Mit mond Von der Leyen és a bizottság?

A reform egyszerűsítést és hatékonyságot ígér. Az Európai Bizottság szerint a cél: jobb pénzfelhasználás és átláthatóság. Miért tartanak ettől a régiók vagy az olyan politikai szereplők, akik nincsenek kormányon? Nos, a Régiók Bizottságának elnöke, a Magyarországon nem ismeretlen Tüttő Kata szerint: „Az egyszerűsítés füstfüggönye mögött egy kisebb és gyengébb uniós költségvetés rejtőzik.” A félelem: a régiók helyett a nemzeti kormányok kapnák meg a forráselosztás jogát. Emlékezetes, Tüttő Kata, a Magyar Szocialista Párt képviselőjeként került a főváros képviselő-testületébe, s lett Karácsony Gergely főpolgármester helyettese, pozíciójáról akkor mondott le, amikor a Régiók Bizottságának tagja lett.

Ezeket az aggodalmakat az európai biztosok – köztük Piotr Serafin költségvetési biztos és Raffaele Fitto kohéziós biztos – is kifejezték, akik támogatják a régiók erős szerepének fenntartását a jövőbeli költségvetésben. Több kormány, európai parlamenti képviselő és lobbicsoport is határozottan ellenzi a bizottság tervét, hogy

Az EU végrehajtó hatalma megvédte az új rendszert, azzal érvelt, hogy az egyszerűsítéshez és a közösség pénzének hatékonyabb felhasználásához vezet. Az ellenzők némelyike azonban attól tart, hogy az új rendszer nagyobb hatalmat ad a nemzeti kormányoknak a régiók rovására, amelyek hagyományosan a helyi finanszírozást kezelték. A levél aláírói azt is elmondták Von der Leyennek, hogy a kohéziós politikának „tükröznie kell a régiók eltérő fejlettségi szintjét”. Az EU regionális finanszírozási programjának az 1970-es évekbeli elindítása óta a legtöbb forrást Brüsszel közvetlenül az unió szegényebb régióinak juttatta.

Egyre nagyobb azonban a félelem attól, hogy ezt a rendszert megreformálják, és a nemzeti kormányok – és nem a bizottság – lesznek azok, akik önállóan osztják el a forrásokat. A levelet Bulgária, Csehország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia írta alá.

A vita tehát nemcsak pénzről szól, hanem arról is, hogy ki dönt Európa jövőjéről: Brüsszel vagy a nemzeti kormányok?