A videójáték mindig is költséges hobbinak számított, de az elmúlt években az árak annyira elszálltak, hogy egyre több fiatal dönt úgy: inkább máshol költi el a pénzét. A legújabb konzolgeneráció, köztük a Nintendo Switch 2 közel 400 fontos (kb. 180 ezer forintos) induló árcédulával érkezett, miközben a játékok ára is sosem látott magasságokba emelkedett – a Mario Kart World például már 80 dollárba kerül, azaz majdnem 35 ezer forintba.
Nem csoda, hogy sokan inkább lemondanak a vásárlásról. A Circana elemzőcég legfrissebb amerikai felmérése szerint a 18–24 évesek játékköltése 25 százalékkal csökkent 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között. Ez a legnagyobb visszaesés az összes vizsgált szegmens közül, beleértve a háztartási cikkeket, ruházatot vagy kiegészítőket is.
A csökkenő költések mögött nemcsak az árak állnak, hanem a szokások is megváltoztak:
egyre több fiatal játszik free-to-play játékokkal, mint a Fortnite, a Roblox vagy a Call of Duty: Warzone.
A Circana korábbi adatai szerint az aktív PlayStation 5 és Xbox játékosok több mint 70 százaléka legalább egy ilyen játékkal tölti ideje jelentős részét. Ez nemcsak a pénztárca szempontjából vonzóbb – hiszen nem kell akár 80 fontot kiadni egy új játékért –, hanem megszokott közösségi élményt is kínál, amihez a barátok is csatlakozhatnak. A gond csak az, hogy ezek a címek sokszor évek óta futnak, és az új próbálkozások rendre elbuknak.
A stúdiók természetesen próbálnak alkalmazkodni. Egyre több fejlesztő fordul a live service modell felé, ahol a játék ingyenes, de mikrotranzakciókból és szezonbérletekből húznak hasznot. A Sony például évek óta erre az útra próbálja terelni a saját stúdióit – azonban valódi sikert csak a Helldivers 2 hozott, amely ráadásul nem is belső fejlesztés volt.
Az ilyen típusú játékok azonban nagyon nehezen tudnak betörni a piacra.
A Counter-Strike és a League of Legends még mindig toronymagasan vezetik a PC-s toplistákat
– ezek több mint tízéves játékok. A friss címek rendre eltűnnek a süllyesztőben, hiába az erőltetett marketing és a hatalmas költségvetés.
Bár az adatok az Egyesült Államokból származnak, a játékpiac trendjei jellemzően globálisan összehangoltan mozognak. Az Egyesült Királyságban, sőt Európában is hasonló vásárlói szokásokat figyeltek meg – a játékipar számára tehát világszintű kihívásról van szó.
Ráadásul az idősebb korosztályok sem tudják ellensúlyozni a fiatalok visszahúzódását.
Az összes többi korcsoportban ugyan csak 1-2 százalékos visszaesést mértek, de az is azt jelzi: a növekedés ideje véget ért. A játékipar most válaszút előtt áll. Vagy megtanul kevesebb pénzből is értéket nyújtani, vagy tovább tolja a mikrotranzakciókra épülő modelleket – még akkor is, ha azok nem garantálják a sikert.
A fiatal felnőttek egyre tudatosabb vásárlók, nem feltétlenül hajlandók több tízezer forintot kiadni egyetlen játékért. A kérdés az, hogy a fejlesztők és kiadók vajon képesek lesznek-e erre reagálni, vagy a következő évek még több elhalasztott projektet, leépítést és elfeledett stúdiót hoznak magukkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.