Nem jó irányba mozdult el az agrár-külkereskedelem, de még így is nagy az aktívuma

Meghaladta a 3,5 milliárd eurót a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke az első negyedévben, míg az import ugyanekkor 2,492 millió eurót tett ki. Ezzel az agrár-külkereskedelem aktívuma kilencmillió euróval haladta meg az egymilliárdot, és így 131,5 millió euróval lett kevesebb, mint 2024 első negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 1,9 százalékkal mérséklődött, importértéke 2,6 százalékkal emelkedett 2025 első három hónapjában, az egyenleg pedig 11,5 százalékkal maradt el a tavalyi azonos időszaki értéktől.

Az agrár-külkereskedelem az idei első három hónapban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az export 95,1 százaléka európai országokba ment. Ázsia részesedése 3,2, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália pedig mindössze 0,4, illetve 0,2 százalék körüli értéket ért el. Ezen belül az Európai Unió belső piaca meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 82,4 százalékkal, az importértékből 91,8 százalékkal részesedett 2025 első három hónapjában.

Beütött a ragadós száj- és körömfájás

A fontosabb árucsoportok közül az élő állatok külkereskedelmi forgalma 26 százalékkal esett vissza: értékben az export 18,9, az import 36,2 százalékkal csökkent, így az egyenleg éves alapon 20,5 százalékkal, 47,7 millió euróra bővült. Az élő sertés, az élő marha, valamint az élő juh és kecske külkereskedelmi forgalma egyaránt visszaesett, a szarvasmarháé 46,6, a sertésé 50,3 százalékkal, az élő juhé és a kecskéé pedig harmadára csökkent. Az élő baromfi forgalma eközben 23,4 százalékkal emelkedett. Mindez összefüggésben van azzal, hogy a ragadós száj- és körömfájásos (RSZKF) esetek miatt 2025 márciusában több ország korlátozásokat vezetett be a magyar importra, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is általános exporttilalomról rendelkezett a járványra fogékony élő állatok esetében, azaz nem lehetett külföldre szállítani a szarvasmarhák mellett sertéseket, juhokat és kecskéket sem.

Értékben az élő sertés exportja 21,6, importja pedig 45,8 százalékkal volt kisebb 2024 első negyedévéhez képest. Az exportátlagár 23, az importátlagár pedig 18 százalékkal csökkent. A korábbi évekhez hasonlóan az élő sertés importja mennyiségben és értékben is jócskán felülmúlta az exportét.

A legnagyobb élősertés-vásárló Románia volt, értékben 34,8, illetve mennyiségben 40,7 százalékos részesedéssel, de 2024 első negyedévéhez képest az oda irányuló élősertés-export értéke 60,4 százalékkal, tömege pedig 40,5 százalékkal csökkent.

A húsfélék exportértéke 1 százalékkal mérséklődött, miközben az importé 11,1 százalékkal volt alacsonyabb. Így az aktívum 108 millió euró lett, ami 22 százalékos javulás az egy évvel korábbihoz képest. Általában a forgalom mintegy 90 százalékát a marha-, a sertés- és a baromfihús kereskedelme adja. Az idei első negyedévben a sertéshús exportértéke mintegy ötödével csökkent, a baromfihúsé 3,6 százalékkal nőtt, a marhahúsé pedig több mint kétszeresére bővült. Mint emlékezetes, a ragadós száj- és körömfájás – amely a felsoroltak közül a baromfiféléket nem érinti – március elején jelent meg Magyarországon. A vágóhídi statisztikákból kiderül, hogy szarvasmarhából 23,3 ezer darabot vágtak le 2025 első negyedévében, 26 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A marhavágás legmagasabb havi értéke januárban volt.

Sertésből szintén januárban került a legtöbb a vágóhidakra, és bár az első három hónapban éves összevetésben közel 5 százalékkal több disznót vágtak le, az exportált húsmennyiség ugyanebben az időszakban majdnem 10 százalékkal csökkent.

Az RSZKF miatti korlátozások fényében lényeges, hogy a húsfélék exportárbevételének 82,6 százaléka (237,1 millió euró) az EU belső piacán történő értékesítésből származott, és a sertéshús esetében ez az arány 92,6 százalék (88,5 millió euró) volt. Ázsia jelentősége nagymértékben csökkent: 2019 előtt az első negyedévek sertéshús-exportértékének 40-50 százaléka származott ázsiai országokban történt értékesítésből, míg 2019–2024 január-márciusi időszakaiban a sertéshús kereskedelméből származó bevétel 1 százalékánál kisebb részét szállítottuk Ázsiába (kivéve a 2021-es év első negyedévét, amikor 2,1 százalék volt ez az érték). A baromfihús-kereskedelem aktívuma 108,5 millió euró volt, ami 9,4 százalékos bővülés 2024 első negyedévéhez képest.

Gabona: csökkenő export, növekvő import

A gabonafélék külkereskedelmi forgalma 2025 első negyedévében 19 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az export értéke 19,1, az importé pedig 16,4 százalékkal csökkent, az egyenleg így 423,7 millió eurót ért el. Mennyiségben 20,3 százalékkal csökkent az export, és 37,4 százalékkal nőtt az import. Így is maradt a korábbi állapot, és az idei első negyedévben is a gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termékcsoport közül. Az idei első negyedévben összesen 1,6 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből

• 772,8 ezer tonna kukorica,
• 689,5 ezer tonna búza és
• 101,8 ezer tonna árpa

volt. Az árpa és a búza kivitt mennyisége 40,1, illetve 61,9 százalékkal elmaradt a 2024 első negyedévitől. A kukoricaexport pedig 2025 első három hónapjában 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban kivitt mennyiséget.

Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok nevű árucsoport érte el a második legnagyobb külkereskedelmi aktívumot (200,5 millió eurót) a vizsgált időszakban, míg exportértéke a legnagyobb volt. Az utóbbi 326,5 millió euró volt 2025 első negyedévében, 5,2 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedévben.