Alkotmánybíróság előtt az elhurcoltak ügye

Ma hirdet határozatot az Alkotmánybíróság a politikai okokból elhurcoltak juttatásáról szóló kormányrendelet alkotmányosságát megkérdőjelező indítvány kapcsán. Kérdés, jogszerűen zárták-e ki a nyugdíj-kiegészítésből azokat, akiket ítélet, írásos határozat nélkül büntettek szabadságelvonással, kényszermunkával. Alkotmánysértő-e azok kirekesztése, akik hadifogolyként kerültek a Szovjetunióba, és utóbb ottani munkatábo-rokba hurcolták őket.

A kormány 2000 decemberében hozott rendeletet az egyes nagy időtartamú szabadságelvonást elszenvedetteknek járó juttatásról. Bár a rendeletalkotók hangsúlyozták, hogy nem kárpótlásról van szó, és a megadott nyugdíj-kiegészítés nem lehet teljes körű, a jogszabály csalódást keltett és vihart kavart. A rendelet a hazai internáltak közül csak a recskiekről gondoskodott, nem nyújtott jóvátételt a hajdani málenkij robotosoknak, a szovjet hadifogságba esett és vissza nem engedett katonáknak, illetve azoknak, akik nem bírói ítélettel, hatósági határozattal váltak foglyokká. A megkülönböztetések miatt fellépett az ombudsman, önálló képviselői törvényjavaslat készült, s perek sora indult, amelyekben eltérő álláspontot képviselt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság. Többen - így a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírái is - az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A társadalmi nyomás eredményeként tavalyelőtt és tavaly is módosult a rendelet. Előbb a hazai munkatáborok foglyai, majd a málenkij robotosok is megkapták a kiegészítést. A kör első kiterjesztésének mintegy 1,1 milliárd forint, az utóbbinak - az előzetes számítások alapján - 1,7 milliárd forint volt a költségvetési kihatása. Az Alkotmánybírósághoz fordulók szerint a módosított rendelet továbbra is tartalmaz alkotmánysértő kirekesztést, ezért fenntartották indítványaikat.