Az erős forint hatásai: a fogyasztók örülhetnek, de a vállalatokat megviselheti a hirtelen jött változás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026. június elején felmérést végzett, amely a forint erősödésének vállalatokra gyakorolt hatását vizsgálta.
A kérdésekre 1356 vállalat válaszolt, az eredményekből pedig az elemzők megállapították, hogy mely gazdasági szereplők bizonyultak érzékenyebbnek az árfolyamváltozásra, és hol jelentkeztek esetleges alkalmazkodási előnyök.
Csúcsokat döntött a forint
A forint az euróval szemben 2026 június végéig (353 Ft) 2025 végéhez (386 Ft) képest közel 9,5 százalékot erősödött, miközben néhány alkalommal többéves csúcsra került a hazai deviza. Ez a folyamat mérsékli az importált inflációt, s így közvetlenül csökkenti a hazai fogyasztói árak emelkedését. Emellett az olcsóbbá váló import a hazai termelőket árcsökkentésre ösztöni, amennyiben nem akarnak kiszorulni a piacról.
Ugyanakkor az erős forint kedvezőtlen helyzetbe hozza az euróban árbevételt realizáló, exportáló vállalatokat,
mivel a belföldi költségnövekedéssel szemben egyre alacsonyabb árbevételt realizálnak, vagyis a nyereségességük csökken − mutat rá a GKI elemzése.
Ágazatonként eltérő hatások
Az elemzés adataiból kiderül, hogy a hazai deviza erősödése az iparra gyakorolta a legerősebb negatív hatást (-23-as érték), amelynek legfőbb oka az lehet, hogy
az erősebb árfolyam rövid távon az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta,
mivel az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20-25 százaléka) forintban merül fel.
A GKI elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel az ipari árrés alacsony, jellemzően 2 és 5 százalék között mozog, így a forintban felmerülő, euróban mért költségnövekedés az árfolyamváltozás miatt, melynek mértéke nagyjából 2 és 2,4 százalék közötti, önmagában is nagy érvágás a cégek számára.
Ez azt jelenti, hogy az összes olyan hazai költségelem, mint például az energia, víz- és szennyvízköltségek, környezetvédelmi kiadások emelkednek.
A negatív hatásokat némileg mérsékelte, hogy az exportárak az első 4 hónapban, euróban 9,3 százalékkal, forintban kifejezve pedig 2,9 százalékkal nőttek. Itt azonban érdemes figyelembe venni azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az exportvolumen azonos időszakban 5 százalékkal visszaesett.
Mivel a bérköltségek az idei évben 1,5 százalékponttal, míg az egyéb költségek 0,5 százalékponttal emelkedtek, ezért a KSH szerint az év első négy hónapjában az árfolyam semleges hatással volt az ipari exportra.
Az április óta bekövetkezett forinterősödés azonban a legfrissebb adatok alapján már nagyjából 3,5 százalékos veszteséget jelentett az exportáló ipari vállalatoknak. A GKI elemzése szerint a helyzet ennél is kedvezőtlenebb:
- az importált javak az első 4 hónapban 4,3 százalékkal, míg
- az első hat hónapban megközelítőleg 8 százalékkal olcsóbbá váltak idén.
Ez azt eredményezi, hogy a főleg a hazai piacra termelők kezdenek kiszorulni a belföldi piacról is.
A szolgáltatási szektorban a negatív hatás mérsékeltebb, itt -15-ös érték figyelhető meg, amely az elemzés szerint arra utal, hogy nemzetközi üzleti szolgáltatások és exportált szolgáltatások árfolyamérzékenysége gyakran alábecsült. Ennek oka, hogy a szolgáltatások esetében a bérköltségek aránya kifejezetten magas, megközelítőleg 30 és 40 százalék között alakul, miközben a nemzetközi verseny erős, így a többletköltségeket nehéz tovább hárítani.
A forint idei erősödése nagyjából 5 és 6 százalék közötti euróban mért költségemelkedést okozott
− mutat rá a GKI elemzése, majd arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben ehhez a bér- és egyéb költségek gyors gyarapodását is hozzászámítjuk, akkor a teljes 2026-os költségnövekedés euróban mérve megközelíti a 10-11 százalékot.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgáltatásokat exportáló vállalatoknak az eurós árszintet a tavalyi évhez képest 10-11 százalékkal kell növelni, különben veszteségük keletkezik.
Ezzel szemben a kereskedelem 2-es, valamint az építőipar 4-es pozitív értéke azt mutatja, hogy
azokban az ágazatokban, ahol az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak szerepe jelentős, az erősebb forint költségoldali előnye képes lehet ellensúlyozni a bevételi oldalon jelentkező veszteségeket.
A vállalatok mérete fontos tényező
Az elemzés rámutat arra, hogy az árfolyamhatás intenzitása a piaci szereplők méretének növekedésével fokozódik. A 10 fő alatti vállalkozások átlagosan -6-os, míg az 50 fő feletti cégek -25-ös hatást jeleztek. A GKI szakértői szerint ez arra utal, hogy
nagyobb vállalatok üzleti modellje jellemzően jobban kötődik a külső piacokhoz, így kevésbé tudják rövid távon áthárítani vagy kivédeni az árfolyamváltozásokat.
Ezzel szemben a kisebb vállalkozások gyakran a helyi piacokon működnek, ahol a kereslet és az árazás kevésbé devizafüggő.
Az ágazat és vállalatméret együttes vizsgálata tovább erősíti ezt az összefüggést − mutat rá az elemzés, amiből az is kiderül, hogy az iparban minden méretkategóriában hasonlóan negatív, -21 és -27 közötti eredmények születtek. Ez arra utal, hogy itt az ágazati működési logika fontosabb tényezőnek bizonyul, mint a vállalat mérete.
A szolgáltatások esetében azonban a mérethatás jelentős. A legkisebb szereplők -9-es átlagával szemben az 50 fő feletti vállalatoknál -36-os érték figyelhető meg, amely a legrosszabb eredménynek számít az egész mintában.
A GKI kutató szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a nagyobb szolgáltató vállalatok sokkal inkább integrálódtak a nemzetközi piacokba, így az árfolyammozgások közvetlenebbül jelennek meg a nyereségükben. Ezzel szemben a kereskedelem és az építőipar mérsékelten pozitív értékei azt jelzik, hogy az importált termékek árcsökkenése a belföldi keresletre támaszkodó szektorok esetében emeli az eredményességet.
Eltérő eredmények
A felmérés eredményeiből kiderül tehát, hogy a forint erősödése a reálgazdaság számára nem egyértelműen pozitív vagy negatív hatású. Az elemzést készítő kutatók szerint a folyamat eltérő módon osztja újra a vállalati előnyöket és veszteségeket. Míg makrogazdasági szinten az erős hazai deviza hozzájárulhat az infláció fékezéséhez és az importköltségek mérsékléséhez, addig a nagyobb méretű, exportorientált vállalatok jövedelmezőségét csökkenti, amely hosszú távon a külkereskedelmi többletet és ezáltal a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontja.
