Hajrába forduló EU-kampány

A népszavazás időpontjának közeledtével szinte teljesen lekerült a belpolitikai napirendről az EU-csatlakozással kapcsolatos vita. Az MSZP és a Fidesz közötti - korábban is erőltetett - igen-nem szembenállást valamennyi párt részéről az önálló kampányesemények sorozata váltotta. Míg a Fidesz rendezvényein továbbra is az integráció hatásainak elemzése, a realitások kerülnek középpontba, addig a kormánypártok és az Európai Kommunikációs Közalapítvány a határozott igenre teszi a hangsúlyt. Minden uniós megnyilatkozásban közös azonban a buzdítás a szavazáson való részvételre.

Kormánypárti körökben több elemző már annak veszélyét vetette fel a szombati referendum előtt, hogy a korábbi - az MSZP számára amúgy is hasznosnak bizonyult - konfliktusok hiánya miatt nem lesz látványosan magas a részvételi arány. Ahhoz ugyan nem férhet kétség, hogy a többség igennel szavaz, ám attól már lehet tartani, hogy ebben a "megnyugtató helyzetben" sokan nem érzik voksuk leadásának szükségét. Ez persze csak a politikai kommunikációt nehezíti meg, ám a készülő látványos, örömteli bejelentésekhez és ünnepségekhez aligha elégséges az 50 százalék körüli részvétel. Más kérdés, hogy a korábban rögzített adatok sosem jeleztek ilyen alacsony érdeklődést.

Az EU-val kapcsolatos kommunikáció egyik pártnak sem hozott érdemben a konyhára: a Fidesz "szokásos" útját járta be, azaz előbb a jobbszélen állók megszólítására törekedett, és csak ezután "indult" vissza középre. Bár az ellenzékiek többször is hangsúlyozták, aligha jogos, hogy az egykor a KGST-t és a Varsói Szerződést támogató szocialista politikusok kérdőjelezik meg euroatlanti elkötelezettségüket, számos "magas" labdát adtak a kormánypártoknak, sőt ma is az ellenvéleményt is éreztető "több érv szól az unió mellett" a legtöbbet elhangzó kijelentésük. Ugyanakkor a szocialisták és a szabad demokraták hiába próbálták előszeretettel igen-nem kérdésre leegyszerűsíteni az ellentétet ("igen, de... rubrika nincs a szavazólapon"), ez a taktika sem változtatott érdemben a pártok népszerűségén. Azt, hogy ez a fajta szembenállás, vagy legalábbis annak kiélezése teljesen megszűnt, mi sem példázza jobban, mint a tény: Orbán Viktor elfogadta Medgyessy Péter meghívását az aláírási ceremóniára. Arra azonban mindkét oldalon számítanak, hogy az elkövetkezendő hetek ünnepélyes perceinek elmúltával az eddiginél is élesebb lesz a vita arról, mit, menynyit és hogyan tett a kormány a csatlakozás előnytelen hatásainak elkerülése, a lakosság, az ország felkészítése érdekében.