Kalapozni készül Washington

A New York-i ENSZ-palotában június 24-én kerül sor arra a munkamegbeszélésre, ahol az ideiglenes iraki hatóság ismerteti az ország újjáépítésének költségeire vonatkozó becslését. A Világbank szakértői a nyár folyamán készítenek egy ennél részletesebb elemzést, amely a washingtoni tervek szerint szeptemberben megrendezendő donorkonferencia számára is iránymutató lenne - írja a Financial Times.

A konferencia tervéről Alan Larson gazdasági miniszterhelyettes beszélt a szenátus külügyi bizottsága előtt. Ez az ötlet is jelzi: az amerikai kormányzat lázasan dolgozik azon, hogy csökkentse az iraki újjáépítésből rá háruló terheket. Mindeddig abból a körülbelül 2,5 milliárd eurónyi iraki vagyonból fedezték a legsürgősebb kiadásokat (például az ottani közalkalmazottak bérét), amelyet Szaddám Huszein bagdadi palotáiban, illetve a rezsim külföldi számláin lefoglaltak. A katonai megszállás költségei azonban egyre nőnek (a 160 ezres haderő állomásoztatása havonta 3 milliárd dollárt visz el), az iraki infrastruktúra és gazdaság újjáépítésének költségeit pedig egyelőre felbecsülni sem lehet - mutat rá a BBC.

Ebben a helyzetben igencsak jól jönne, ha az európaiak és a japánok hajlandóak lennének a zsebükbe nyúlni. Larson is elismeri azonban, hogy ezúttal a háborút kísérő politikai viták miatt nehezebb lesz támogatásra bírni a szövetségeseket, mint Afganisztán esetében. Az máris kiderült, hogy a 60-130 milliárd dollár közé becsült iraki küladósság egy részének elengedését a hitelezők jó része - élükön Oroszország - határozottan ellenzi. Az iraki olajbevételek 2004 végéig mentesülnek a hitelezők követeléseitől, ám Washington azt szeretné, ha ezt követően is minél több olajdollárt lehetne újjáépítésre költeni.

Jó hír mindenesetre, hogy az iraki állami olajpiaci hatóság tegnap közzétette a háború utáni időszak első exporttenderét. Mohamed al-Dzsiburi, a hatóság vezetője szerint egyszeri akcióról van szó, amely a tartalékok piacra dobását célozza. Hamarosan megindulhat azonban a folyamatos kitermelés, és még ebben a hónapban elérhető a napi egymillió hordós kivitel - idézi a Reuters. Amerikai becslés szerint az év végére kétmillió hordóra is felmehet a napi kitermelés, ami az idén mintegy 5, jövőre pedig 14-15 milliárdos bevételt jelentene.