Furcsa kanyart is vehet a vakáció az idén: ezekbe az országokba irányítja a magyarokat az erős forint

Általában nem úgy szoktunk célpontot választani a külföldi vakációzáshoz, hogy a devizaárfolyamok alakulását böngészgetjük. Az árakat azonban szinte mindenki, és sokaknak megvolt a tapasztalata, hogy a forint árfolyamzuhanása ezeket szépen megbolondíthatja a számunkra akár egyik évről a másikra. Idén ritka fordulat következett be: a forint akkorát erősödött, hogy immár érdemes nézegetni, nem lesz-e ennek a szélnek a hátán érdemes elutaznunk olyan helyekre, amelyektől eddig a magas árak tartottak vissza. Netán más, de most már úgy tűnik, megéri, lehet hogy soha nem tér vissza az alkalom. Nézzük, mi lett nagyon olcsó, mi nem – és mi egyebet érdemes figyelembe vennünk. Hol olcsóbb nyaralni?

Ha netán az árfolyam alapján hoznánk döntést, ne gondoljuk magunkat különcnek. 

A devizaárfolyamok kilengései komolyan befolyásoljáka turisták döntéseit. Annyira, hogy kimutatható hatással vannak a beutazók számára. Ezért ha egy deviza nagyon megerősödik, vagy meggyengül, a helyi szolgáltatókat ez akár komoly változtatásokra inspirálhatja, vagy kényszerítheti, engedményekre, de akár drágításra is.

Konkrét és közeli példát is hozhatunk. Ami a külföldre utazó magyarnak jó – a forint megerősödése –, az a külföldieket váró magyar szolgáltatóknak komoly fejtörést okoz. 

Az érkezők száma száma máris visszaesett, emiatt a szakértők a szállásadóknak-vendéglátóknak intézkedéseket ajánlanak, az AUCTORIS magyar vállalatfejlesztési és tanácsadó cég elemzője szerint például nem az árengedmény a jó válasz, hanem az értéknövelés: rugalmas foglalás, hosszabb tartózkodás, biztonságos városi élmény, jobb csomagolás.

Hol olcsóbb nyaralni? Számít az erős forint, de nem csak erre kell figyelnünk

Erős forinttal érkezve valahová magunk is megtapasztalhatjuk, hogy változnak a helyi viszonyok. 

Mielőtt konkrét országokat mutatnánk, mindenképp érdemes általánosságban kiemelni, hogy 

 Azt is érdemes a döntéshez megvizsgálnunk például, mekkora az infláció, illetve ezen belül hogy alakultak a kifejezetten külföldiekre épülő szolgáltatások árai. Például, kisarkítva: ha adott ország devizája ellenében 10 százalékot erősödött a forint, de a turisták 20 százalékkal drágábban kapják azokat a dolgokat, amelyeket vásárolnánk, akkor ez már mégse biztos, hogy olyan jó üzlet.

Kifinomultak, jól értesültek akár még azt is megtehetik, amit a befeketetők: figyelembe veszik a helyi kamatokat is, és ha erre módjuk van, magas kamatra előre elhelyezik a majdani költőpénzt. Ami mindenkire érvényes: a devizaárfolyamokat illetően el lehet kapni a legjobb időpontot, de tudnivaló: biztos előrejelzés nincs, csak jó eséllyel lehet jósolni a trendeket, de garancia nélkül. Ha viszont sikerrel, az akár komoly megtakarítást jelenthet.

Nézzük a konkrét országokat. Hogy teljesít a világmezőnyben mostanság a forint, erről a Világgazdaság friss elemzéséből nyerhetünk áttekintést:

Kezdjük azzal, amire mindez nem érvényes

A fenti áttekintő elemzésben is olvashatjuk, az árfolyamok alakulását tekintve a forint szinte minden feltörekvő devizát megvert, de van egy kivétel. 

Ez azonban egy olyan ország fizetőeszköze, ahova nem özönlenek a magyar turisták. Egzotikus célpontnak az oda tartó kevesek számára kiváló lehet Kolumbia, de abból az okból, hogy erős a forintunk, ezt az országot nem választhatjuk. 

A kolumbiai peso a Bloomberg adatai szerint az idén a csütörtöki napig 6,6 százalékot erősödött a forint ellenében, övék a világbajnoki cím. Ne irígyeljük: ha a forint erősödött volna ugyanennyit az elmúlt egy évben, még akkor se biztos hogy nagyon jól járnánk forinttal a zsebünkben. Kolumbiában ugyanis a miénkhez képest magas kamatot kell fenntartani – ez erősíti a pesót –, mégpedig azért, mert az infláció is magas: májusban 5,8 százalékkal volt drágább az élet átlagban, mint egy éve. (A magyar 1,8 százalékkal szemben.)

Latin-Amerikát illetően egyébként tipikus a magas kamat/magas infláció kombó. Ezekhez országonként más-más gazdasági-politikai kocikázatok kapcsolódnak, többek közt ezért alakultak ki a különbségek a devizák árfolyamalakulásában. Ha a forintunk szempontjából nézzük, elhanyagolható mértékben erősödött a brazil reállal szemben az idén, kicsit többet – 2,5 százalékot – a mexikói peso ellenében. 

Ehhez Brazíliában 4,7, Mexikóban 3,9 százalékos éves infláció társult, a forint erősödése tehát  – ami egy éves visszatekintésben elérte az 5, illetve 2,8 százalékot – önmagában nem kelti fel az érdeklődésünket. (A futball vb esetleg ennél többet nyomhat a latban.)

Földrajzilag közelebbi célpont, és szoktak is ide magyarok utazni: Izrael. A sékel azonban szintén kivétel, ha a közel-keleti háború nem is ijesztene el: a forint még valamelyest gyengült is ellenében az idén, sőt egy év alatt is 1 százalék körüli mértékben, a miénkhez hasonló infláció mellett. Ide tehát a forint árfolyama biztosan nem csábít.

Nézzünk még egzotikus célpontokat: hol jön be jobban most a forint?

A Távol-Kelet Latin-Amerikához hasonlóan a nálunk ritkábban választott célok közé tartozik: messze van, költséges odajutni, egyik-másik országot kifejezetten drágának tartjuk. A forint megizmosodása, ami növekedő hazai reálbérekkel párosult, ezekben a relációkban már növelheti a csábítást.

A fejlett és számunkra drága országok közé szoktuk sorolni Japánt. A jennel szemben a forint csütörtökig 8 százalékot erősödött az idén, de ez nem minden: egyéves távlatban 18 százalék az erősödés és csak 1,5 százalék az infláció. Egyötödével lett olcsóbb, ez jól hangzik.

Van azonban egy fontos lábjegyzet: a jen nem csak a forint ellen zuhant, a gyengülése nyomán áradnak az amerikai, európai és ázsiai turisták, tavaly 16 százalékkal nőtt a külföldi látogatók száma. A megugrott kereslet pedig az utazás, és különösen a szállás költségeinek a megugrásához vezetett. Drágábbak lettek a belépők is, ugyanakkor az éttermek és az áruk alig drágultak. Mindez ne riasszon el az utazás meglatolásától: a világ minden részéből Japánba tartanak a turisták, miközben a forint tulajdonképp világverő, tehát ami másnak olcsóbb, a magyaroknak még olcsóbb – most.

Nézzük tovább Ázsiát: a magyar forint az idén 

• 7 százalékot erősödött a tajvani dollárral szemben (egy év alatt 17,8-at), 
• 12,3 százalékot vert az indonéz rúpiára (egy év alatt 17,8-at), 
• 10,9 százalékot az indiai rúpiára (18,3), 
• és ha nem, jártunk még Dél-Koreában, de megnéznénk – akár egy japán kitérővel, vagy fordítva –, a von 11,9 százalékkal lett gyengébb a forinttal szemben (19,7). Az egy év alatti nyereség mindenütt 20 százalékhoz közelít, többszörösen meghaladva a helyi éves inflációs rátákat.
• Kisebb dobás, de éves szinten még mindig 11 százalék árfolyamnyereség a thai baht, 
• a filippinók hazájába pedig 16,5 százalékkal erősebb forinttal utazhatunk, igaz, itt kicsit pörgősebb, 6,8 százalék volt az éves infláció májusban. 
• A maláj ringgit 5,6 százalékkal vált olcsóbbá számunkra: ez már nem biztos hogy megmozdtja a fantáziánkat, 
• a hongkongi dollár azonban már 9 százalékkal,
•  a szingapúri 10-zel,
•  az új-zélandi pedig nem kevesebb, mint 14 százalékkal.

Azért Latin-Amerika kedvelői se mondjanak le minden reményről, itt is van szemezgetni való, ha az erős forint mozdítana döntésre, csakhogy itt fellépnek bökkenők.  Az argentin pesóval szemben egyenesen majdnem 25 százalékos a forint éves nyeresége, csakhogy itt egy év alatt több mint 33 százalékot emelkedtek az árak. A chilei pesóval szembeni 8,5 százalékos nyereséget azonban nem eszi fel a 3,9 százalékos infláció, a távol-keleti új előnyökhöz képest persze ez sovány.

A közelebbi célpontokat is izgalmassá teszi a forint erősödése

Külföldre utazó honfitársaink zöme nem tekint ilyen messzire, és az euróövezet is olcsóbbá vált forinttal, például akár a népszerű Horvátország : az euró ellenében az idén körülbelül 8, egy év alatt több mint 11 százaléko erősödött a forint. Az árak, tudjuk, eleve nagyon különbözőek az euróövezet országaiban. Ha azt néznénk, egy év alatt melyik mennyivel lett átlagban olcsóbbá, az adott ország inflációját is érdemes megnézni, mert abban is nagy különbségek alakultak ki, és az a szokatlan helyzet, hogy mindenütt magasabb az infláció, mint nálunk, a horvát 4,5 százalék például a két és félszerese.

Ahol nem eurót használnak az EU-ban, ott sem állunk idén rosszul. Kocsmai logikával a cseheknél minden 12. sört ingyen kapunk a múlt év végéhez képest, hiszen 8 százalékot erősödött a forint a cseh koronával szemben, a lengyel zlotyra 9,3, a román lejre 10,4 százalékot vert rá.

Utolsónak egy izgalmas és népszerű, nem EU-tagországot nézzünk meg: Törökországot. Ők az abszolút szélsőség árfolyam szempontjából. A forint idén 13 százalékot erősödött a török lírával szemben, egy év alatt majdnem 23 százalékot. Kár, hogy közben 32-33 százalék volt a török éves infláció.