Lángoló nyarak: ismét erdőtüzek pusztítanak Dél-Európában, Magyarországon is nő a veszély

Újra fellángolt az erdőtűzszezon Dél-Európában: a rendkívüli hőség, a kiszáradt növényzet és az erős szél együttesen több országban is jelentős kockázatot jelent. A legfrissebb adatok szerint az Európai Unióban 2026 eleje óta már csaknem 119 ezer hektárnyi terület égett le, ami ugyan elmarad a tavalyi rekordközeli ütemtől, de még mindig messze meghaladja az erdőtűz nyilvántartásokban szereplő hosszú távú átlagokat.

Jelenleg a legnagyobb tűzesetek Dél-Franciaországban vannak. A Földközi-tenger partvidékén, különösen az Aude és Hérault megyék határvidékén, valamint Perpignan térségében több, gyorsan terjedő tűzzel küzdenek a hatóságok. Az Aude megyében keletkezett egyik nagyobb tűz mintegy 900 hektárt perzselt fel, miközben a spanyol határhoz közeli Canet-en-Roussillon környékén emberek ezreit kellett kimenekíteni, és Perpignan repülőterét is ideiglenesen lezárták. A tűz Marseille tágabb térségében is komoly beavatkozást igényelt.

Nemcsak Franciaország érintett. Június végén és július elején Olaszországban, a Balkánon, Görögországban és Spanyolországban is megnőtt a tűzveszély, több helyen aktív tüzeket is jelentettek. Horvátországban Vis szigetén, Albániában Klos közelében dolgoztak a tűzoltók, miközben a mediterrán térség nagy részét rendkívüli hőség sújtotta.

Erdőtűz: évről évre visszatér a veszélyes időszak

Az erdőtüzek Európában már nem kizárólag a nyár végének problémáját jelentik. Az Európai Bizottság kutatóközpontja szerint a hagyományosan június elejétől szeptember közepéig tartó tűzszezon egyre hosszabbodik: súlyos tüzek gyakrabban fordulnak elő már tavasszal, és az őszbe is átnyúlhatnak. A jelenséget a magas hőmérséklet, a csapadékhiány, az alacsony páratartalom és az erős szél együttese erősíti fel.

A nyarak tehát nemcsak melegebbek, hanem tűzveszélyesebbek is. A száraz fű, az erdei avar, a bokros területek és a mezőgazdasági táblák környezetében felhalmozódó növényi maradványok rendkívül gyorsan lángra kaphatnak. Egy kisebb szabadtéri tűz vagy gondatlanul eldobott cigarettacsikk ilyen körülmények között rövid idő alatt több hektárra terjedhet.

Az elmúlt évek legnagyobb európai tüzesetei

Az elmúlt évtizedben több olyan tűzszezon is volt, amely megmutatta, mennyire sérülékennyé vált Európa a hőhullámok idején.

• 2017-ben az uniós nyilvántartások szerint csaknem 988 ezer hektár égett le, elsősorban Portugáliában és Spanyolországban.
• 2022-ben több mint 837 ezer hektár vált a lángok martalékává Európában, a legsúlyosabb károk ismét a mediterrán országokat érték.
• 2023-ban több mint félmillió hektár égett le. Görögországban, Alexandrúpoli és Evrosz térségében történt az Európai Unió addigi legnagyobb, egybefüggő erdőtüze: a tűz mintegy 81 ezer hektárt pusztított el.
• 2024-ben az EU-ban 419 ezer hektárnyi terület égett le. Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Bulgária és a Balkán több országa is súlyosan érintett volt.
• 2025-ben új rekord született: augusztus végére az EU-ban már több mint 1 millió hektár perzselődött fel. A legsúlyosabb károk Spanyolországban és Portugáliában keletkeztek, ahol a hőhullámok, a szárazság és az erős szél rendkívül gyors tűzterjedést okozott.
• A dél-franciaországi Aude térségében tavaly is pusztított nagy erdőtűz: 2025 augusztusában mintegy 4500 hektárnyi erdő égett le a spanyol határ közelében.

Magyarország sem marad ki a kockázati zónából

Magyarországon egyelőre nem alakult ki a dél-európaihoz hasonló, több ezer hektáros katasztrófahelyzet, de a tartós hőség és a csapadékhiány itthon is gyorsan fokozza a tűzveszélyt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás okozta fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 25-től az ország egész területén tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

A hazai erdőtüzeknél különösen veszélyeztetettek az Alföld száraz, homokos erdőterületei, a fenyvesek, a nagyobb füves puszták, valamint az olyan térségek, ahol az erdők mezőgazdasági területekkel érintkeznek. A magyar hatóságok hangsúlyozzák, hogy az erdőtüzek jelentős része emberi gondatlanságra vezethető vissza: a szabadtéri égetés, az eldobott cigarettacsikk, a felügyelet nélkül hagyott tűz vagy a tarlóégetés is súlyos következményekkel járhat.

Az elmúlt hetekben egymást érték a szabadtéri tüzek az országban: Borsod-Abaúj-Zemplénben, Somogyban, Fejérben és Békésben is lábon álló gabona, tarló vagy erdős terület kapott lángra. A legnagyobb nyilvánosságot kapó tűzeset a hétvégén történt, amikor nagy kiterjedésű tűz pusztított a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Tiszafüred és Kócsújfalu között. Az első becslések szerint már 30-40 hektáron égett a vegetáció, miközben a lángok több irányban terjedtek, és a nádasokat is elérték. A tűz miatt jelentős erőkkel vonultak a helyszínre a tűzoltók. A végére mintegy száz hektárt érintett a pusztítás.

Az Európai Bizottság is próbálja felvenni a kesztyűt

Mivel Európa-szerte nő az erdőtüzek kockázata, az Európai Bizottság a polgári védelmi mechanizmus keretében segít finanszírozni és koordinálni rekordszámú tűzoltó, légi jármű és vészhelyzeti szakértő kiküldését.

14 európai ország 777 tűzoltója fog stratégiailag előre elhelyezkedni a magas kockázatú területeken Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában. Ez a legmagasabb részvételi szint az előzetes pozicionálási program 2022. évi elindítása óta. Ezzel párhuzamosan az uniós flotta 22 tűzoltó repülőgépe és 5 helikoptere készen áll a nyomás alatt álló országok támogatására.

Mivel az erdőtüzek időszaka hosszabb, korábbi és pusztítóbb lesz, a Bizottság gondoskodik arról, hogy további tűzoltók, légi járművek és szakértelem álljanak készen a nemzeti szolgálatok támogatására, amikor és ahol a legnagyobb a kockázat. Az európai erdőtűz-információs rendszer folyamatos erdőtüzek kockázatának előrejelzését fogja biztosítani, míg az uniós műholdas szolgáltatások, például a Kopernikusz vészhelyzeti feltérképezést és térinformatikai elemzést fognak végezni a helyszíni döntéshozatal támogatása érdekében.

Emellett az EU 2026-ban új európai regionális tűzoltóállomást indít Cipruson, hogy Európa-szerte és a dél-mediterrán régióban megerősítse az erdőtüzekre való felkészültséget és reagálási képességeket. A ciprusi regionális tűzoltóállomás hat légi jármű előzetes elhelyezését fogja lehetővé tenni, valamint képzéseket és gyakorlatokat fog szervezni a polgári védelmi szakemberek számára az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása céljából.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus által támogatott 2026-os nyári flotta áttekintése

• Horvátország: Két közepes kétéltű repülőgép.
• Ciprus: Két könnyű repülőgép (a más uniós eszközök által finanszírozott négy könnyű repülőgépen kívül).
• Csehország: Két helikopter.
• Franciaország: Négy közepes kétéltű repülőgép és egy helikopter.
• Görögország: Négy közepes kétéltű repülőgép.
• Olaszország: Két közepes kétéltű repülőgép.
• Észak-Macedónia: Két könnyű repülőgép.
• Portugália: Két könnyű repülőgép.
• Románia: Egy helikopter.
• Szlovákia: Egy helikopter.
• Spanyolország: Két közepes kétéltű repülőgép.
• Svédország: Két könnyű repülőgép.