Mire készül az új Fed-elnök?
Kevin Warsh május végén vette át a hivatalát, az első kamatdöntő ülést június 17-én tartották az elnökletével, és rögtön számos érzékelhető változást hozott a vezetőcsere. A jegybanki közleményt jelentősen lerövidítették, nem szerepelt benne előretekintő iránymutatás, és mindössze néhány mondatot tettek közzé a kamatdöntésről, a gazdasági aktivitásról, a munkaerőpiacról, illetve az inflációs folyamatokról. Több fontos bejelentést is tett: 5 munkacsoportot hoznak létre, melyek a monetáris politika működésének teljes rendszerét és annak esetleges átdolgozását vizsgálják. Az első munkacsoport a jegybanki kommunikációval, a második a Fed mérlegével, a harmadik az adatforrások használatával, a negyedik a termelékenységgel és a munkaerőpiaccal, az ötödik pedig az inflációs keretrendszerrel fog foglalkozni.
A befektetők fókuszában elsősorban a várható kamatpolitika, illetve a jegybanki mérleg sorsa áll, mivel alapvetően ezek határozhatják meg a pénzpiaci kondíciók hosszabb távú alakulását a következő negyedévekben. Fontos kiemelni, a sajtótájékoztatón Warsh azt üzente, hogy addig nem kerülhet sor az inflációs cél felülvizsgálatára, míg nem sikerül tartósan visszatérni a 2 százalékhoz. Korábban kritizálta, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság után a Fed nem csökkentette kellő mértékben a jegybanki mérleget, és a QE-programok a fiskális politika irányába tolták a jegybankot. Azt is hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a szigorúan vett monetáris politikához, tehát elsősorban a kamatszinttel kell szabályozni a bankrendszerben lévő likviditást.
A Fed-elnök szándékosan nem mutatott irányt
A korábban megszokott előretekintő iránymutatás nem véletlenül maradt ki a legutóbbi közleményből, az új elnök nem szeretne még bizonyos feltételekhez kötötten sem előre elköteleződni egy bizonyos kamatpálya mellett, erre szolgált az is, hogy a sajtótájékoztatón többször hangsúlyozta a magasfokú bizonytalanságot a döntéshozók várakozásait tükröző Dot Plot ábrával kapcsolatban. A friss előrejelzés szerint egyébként a jegybankárok kamatemelést várnak az idei évre, míg márciusban még kamatvágást prognosztizáltak. A kamatemelés lehetőségét a jelenlegi piaci árazások is alátámasztják, az év végéig 1 vagy 2, egyenként 25 bázispontos szigorítás lehetőségét mutatják. Ugyanakkor a kamatemelés kérdése még korántsem dőlt el, a harmadik negyedévben érkező inflációs és munkaerőpiaci adatok függvénye lehet.
Jövőre dovish irányba változhat a Bizottság összetétele
A döntéshozatal szempontjából kulcsfontosságú a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság összetétele.
Az idei évben nagyjából kiegyensúlyozottak a viszonyok, 4 hawkish, 4 centrista, illetve 4 enyhén dovish jegybankár szavaz. Jövőre viszont 2 hawkish jegybankár (Logan és Hammack) kikerül a testületből, és 2 dovish irányultságú döntéshozó (Daly, Goolsbee) biztosan érkezik.
Az Atlanta Fed új elnöke még kérdéses, aki szintén szavazótag lesz jövőre. Amennyiben az infláció 2027-ben a várt ütemben mérséklődik, az év második felében megkezdődhet az óvatos kamatcsökkentés, ehhez azonban a geopolitikai helyzet mielőbbi rendezésére is szükség lehet.
A legnagyobb hatása természetesen a kamat- és mérlegpolitikának van, de röviden érdemes áttekinteni a többi módosítás hatásait is. Az előretekintő iránymutatás megszüntetésének előnye, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a jegybanknak a döntéshozatalok során, ugyanakkor növelheti a rövid távú piaci volatilitást a kötvényhozamokban, illetve a devizaárfolyamban. A kamatszint - mint monetáris politikai eszköz - megerősítése ki lehet téve politikai nyomásnak, gondoljunk csak Donald Trump kommentárjaira az elmúlt időszakban.
A legfontosabb kérdés: a jegybanki mérleg
Warsh július 1-én az Európai Központi Bank fórumán is hangsúlyozta, hogy nyitott a jegybanki mérleg módosítására, ugyanakkor a szakpolitikai változásokat nyilvános vita és nyílt kommunikáció fogja kísérni. A Fed mérlegében jelenleg közel 2 ezer milliárd dollárnyi jelzálogfedezetű értékpapír (MBS) szerepel. A vásárlások 2009-10-ben, 2012-14-ben, majd 2020-22-ben történtek, melyeknek elsődleges célja a jelzálogalapú lakáshitelkamatok leszorítása volt. Az állomány 2022 márciusa óta folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a 2017-18-as időszakban volt. A Fed jelenleg nem vásárol ilyen értékpapírokat, és korábban Warsh felvetette, hogy aktív eladásokkal is lehetne csökkenteni az MBS-állományt. Ugyanakkor az ingatlanpiachoz kapcsolódó beruházások élénkítéséhez a jelenleginél alacsonyabb kamatokra lenne szükség: a 30 éves referenciakamat a márciusi 6 százalékról 6,5 százalékra, míg a 15 éves referenciakamat 5,45 százalékról 5,85 százalékra emelkedett, és egyelőre nem indult csökkenés. Warsh álláspontja szerint viszont a gazdasági növekedés támogatása nem tartozik a jegybank feladatai közé, amíg nem kerül veszélybe a teljes foglalkoztatottság elérése. A jelzálogkamatok csökkenését a későbbiekben az irányadó ráta csökkentésével tudják elérni, amennyiben viszont aktív MBS-eladások mellett döntenek, nem zárható ki a jelzálogkamatok emelkedése. A távlati terv nagy valószínűséggel az MBS-állomány teljes kivezetése lesz.
Problémás lehet az állampapír-állomány leépítése
Ez jelenleg a jegybanki mérlegben közel 4,5 ezer milliárd dollárt tesz ki, és a módosítása az MBS-állománynál jóval nagyobb körültekintést igényelhet. A 10 éves amerikai kötvényhozam az iráni háború kitörése előtt 4 százalék alá süllyedt, majd május közepére 4,7 százalék közelébe emelkedett, jelenleg 4,5 százalék közelében mozog. A Fed 2022 májusában döntött a QT-ről, azaz a likviditásszűkítésről, ami az állomány fokozatos leépítését jelentette. 2024 júniusáig havi 60 milliárd dollárral csökkentették az állampapír-állományt és 35 milliárd dollárral az MBS-állományt. Majd 2024 júniusától havi 25, illetve 35 milliárd dollárral folytatódott a program. Warsh a rövid lejáratú állampapírok arányát szeretné növelni, miközben a maximum 1 éves lejáratú T-Bills aránya jelenleg csupán 7,6 százalékot tesz ki a teljes állományon belül. Nagy valószínűséggel első lépésben csak a lejáró hosszú állampapírok helyett vesznek T-Bills-t, ezzel csökkentve az esetleges volatilitást a kötvénypiacon, majd később dönthetnek a további, érdemi mennyiségi csökkentés mellett.
Jelentős nemzetközi hatások jelentkezhetnek
Mindenesetre amennyiben a Fed nem kellő óvatossággal jár el, a fenti lépések komoly hatást gyakorolhatnak a nemzetközi pénzpiacokra: globális hozamemelkedést, a dollár jelentős erősödését, valamint általános kockázatkerülést okozhatnak a piacokon. Amennyiben a fokozatosság elvét betartva, óvatosan nyúlnak a mérleghez, az esetleges negatív hatások jóval kisebbek lehetnek, ugyanakkor kérdéses, hogy ez tudja-e biztosítani a mérlegcsökkenés olyan sebességét, melyet az új jegybankelnök elvár majd.
