Árszabályozás a kábeltévéknek

Közvetett árszabályozási beavatkozásokat javasol - a közelmúltban elkészült, a kérdéssel összefüggő versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatait összegző tanulmánya alapján - a Gazdasági Versenyhivatal a kábeltelevíziós szektorban. Erre figyelemmel az érintettek - illetve szervezeteik, szövetségeik - részéről érzékelhető hajlandóság bizonyos önszabályozásra. Mindazonáltal a hivatal honlapján is közzétett munkához eddig érdemi szakmai hozzászólás nem érkezett, jóllehet a szeptember 1-jei határidő lassan lejár - közölte a

Világgazdaság érdeklődésére Gönczöl Tünde. Az infokommunikációs iroda vezetője hozzátette: a kábeltévés szolgáltatásokról ez idő tájt is folyamatosan kapják a különböző, elsősorban a díjszabásokkal kapcsolatos bejelentéseket.

Ma mintegy négyszázötven kábeltelevíziós társaság működik az országban, előfizetőik száma a kétmillióhoz közelít. A piac csaknem háromnegyedét négy cég, a UPC, a Matávkábel Tv, a FiberNet és az EMKTV uralja. A fogyasztók panasza az árakra, az általános szerződési feltételekre, illetve a programcsomagok módosítására és az így megemelt díjakra összpontosul. Az 1997-2002-ben indult és a vizsgálat tárgyát képező versenyfelügyeleti eljárások is e problémák köré csoportosultak. Érdekes módon a közel száz ügyből csak néhány esetben találta a versenytanács jogsértőnek a kifogásolt díjemelést. Az árvizsgálat ugyanis - mint arra Csáky Katalin, a tanulmány egyik készítője rámutatott - mindig problémát okoz az elemzőknek. Nem könnyű olyan módszereket találni, amelyek alapján mindenki számára megnyugtatóan elemezhetők a kábeltévés cégek díjai. Aligha volna elegendő például pusztán annak megállapítása, hogy az emelés meghaladta-e az inflációt, vagy sem. E területen, mivel nincs, nem szolgálhat irányadóként az iparági átlag. Nehéz csoportokba sorolni a szolgáltatókat. Eltérőek a vállalkozások, méretükben, életkorukban, fejlesztéseikben egyaránt. Még a legnagyobb cégek területén is változó a hálózatok műszaki állapota, ennek következtében különbözőek a csomagok, és nem egyforma mértékben emelkednek a díjak. A piacvezetőknél megfigyelhető ugyan a rendszerek és a szolgáltatások egységesítésére való törekvés, már az egységes díjazás igénye miatt is, ám hosszú időbe telik, amíg megvalósul. A versenyjogi szakembereknek mostanában a vállalati átlagdíjemelésből kiindulva igyekeznek választ adni arra, hogy mikor tekinthető túlzottan magasnak, jogsértőnek a kifogásolt díj.

Hosszú esztendők tapasztalata alapján, a visszatérő problémák megelőzése végett javasol a hivatal bizonyos árszabályozást, ami az előfizetőknek is támpontot jelenthet. Gönczöl Tünde hangsúlyozta: nem hatósági árakat szorgalmaznak. Kellő szintű rendelkezésekkel kialakítható például egy a Hírközlési Felügyelet keretei között működő előzetes árbejelentési rendszer. A módosuló hírközlési törvény sajnos a kábeltelevíziós szolgáltatásokra nem tartalmaz szabályokat. Ugyanakkor lehetőséget nyújt olyan előírásokra, amelyek bizonyos piacokon az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat kötelezettségekkel terhelnék. Elképzelhető, mondta az irodavezető, hogy így a kábeltelevíziós cégek bekerülnek a szabályozotti körbe. Egyébként a GVH az érdekeltek által felvetett önszabályozáshoz készséggel nyújt segítséget. (MKK)