Begyűjthető stallumok

Túlhaladta az idő a társasági törvénynek azt a passzusát, amely megszabja, hogy egy személy legfeljebb három cégnél tölthet be vezető tisztségviselői posztot. Az állami vállalatoknál továbbra is szükséges lehet az ilyen korlátozás, a magáncégeknél azonban fölösleges - nyilatkozta a társasági törvény kodifikációs előkészületei kapcsán a Világgazdaságnak Sárközy Tamás, az erre a célra alakult bizottság vezetője. A professzor álláspontja szerint az állami cégekre nézve ezt a megkötést egy sajátos - a menedzsment, illetve a felügyelőbizottság szerepével, felelősségével, a tulajdonosi jogokkal foglalkozó - részvényesi kódex, az úgynevezett corporate governance tartalmazhatná.

A tapasztalatok azt mutatják, a jogszabálynak nem is lehet érvényt szerezni. Mindennapi eset: a gazdasági vezetők itt is, ott is "begyűjtik" a funkciókat, jóllehet nagy a veszélye annak, hogy ha sok a stallum, egyiket se látják el tisztességesen. Némelyek álláshalmozása legfeljebb feltűnhet az adóhatóságnak, az ügyészségnek, a cégbíróságnak. Ekkor az APEH, az ügyészség, vagy saját hatáskörében a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, illetve indít. Elenyésző azonban az ilyen ügyekben lefolytatott eljárás.

Könnyűné Mondok Edit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője hangsúlyozta: a cégbíróság nem tudja ellenőrizni, hogy ki hány cégben tisztségviselő. Mi több: nem is gyűjthet erre adatokat a cégnyilvántartásból. Következésképp valóban véletlenül - mondjuk, ha egy időben öt különböző cégtől érkező ügyben találkozik a bíró ugyanazzal a névvel - észlelhetik a szabálytalanságot. A bíróság mindig a céggel szemben lép fel. Azt a társaságot kötelezi a törvényes működés helyreállítására - vagyis arra, hogy válasszon másik tisztségviselőt - amelynél sorrendben már túllépte az engedélyezett számú posztot az érintett személy. Bírságolja a céget, adott esetben fel is függesztheti tevékenységét.

A szakemberek általában megegyeznek abban: az állami társaságoknál - ahol gyakran megesik, hogy a tisztségviselők nem érzik igazán magukénak a vállalkozást, úgymond rossz gazdák, nem irányítanak teljes felelősséggel - fenn kell tartani a betölthető posztokra vonatkozó korlátozást. A magánszektorban viszont a cégekre bízható annak eldöntése, hogy vezető pozícióba emelnek-e olyan személyt, aki más társaságoknál is felelős tisztséget lát el.