Ferencváros kiegyensúlyozottan gazdálkodik

Ez már a negyedik ciklus, amit a kerület élén tölt, s Ferencváros az egyik legkiegyensúlyozottabban működő budapesti önkormányzat. Hogyan sikerült ezt elérni?

Sosem az volt a cél, hogy minden részletkérdésben nekem legyen igazam, hanem az, hogy az általam, illetve a kerület által képviselt ügyben eredmények szülessenek. Emellett mindig igyekeztem olyan kollégákat találni, olyan munkatársi gárdát kialakítani, akikre egy-egy területet rá lehet bízni, akik fogékonyak az újra, kreatívak, vagyis jó ötletekkel segítik munkámat. Így nekem már csak válogatnom kell a javaslatok között, amelyek a kerület fejlődését szolgálják.



Mennyi pénzből gazdálkodik a kerület, és ebből mennyit tud fejlesztésekre fordítani?

Ebben az évben 12 milliárd forintból gazdálkodunk. Ebből 7,4 milliárd az állami forrás. Költségvetésünk 26 százalékát fordítjuk fejlesztésekre, ami nagyon jó aránynak számít a főváros többi kerületéhez képest.



Évről évre nagy vihar kíséri a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást. Ferencváros azonban mindig csendes volt ebben a vitában. Ez azt jelenti, hogy általában elégedett a fővárosi döntéssel a kerület?

Öt évvel ezelőtt a főváros létrehozott egy bizottságot, amelynek magam is tagja vagyok. Konszenzussal alakítottuk ki azokat az alapvető elveket, amelyek alapján a forrásmegosztást végezzük. Ez egy rendkívül bonyolult szakmai szempontrendszer. A vita általában arról folyik, hogy az egyik kerület mennyivel kapott többet, vagy kevesebbet, mint a másik. Ha azonban megvizsgáljuk a számokat, kiderül, hogy nem politikai, hanem szigorú szakmai szempontok szerint állapították meg a támogatásokat. Ami egyébként a kerületet illeti, az önkormányzat anyagi helyzete vagy nem változik, vagy romlik, de nem töltöm az időt panaszkodással. Abból kell gazdálkodni, ami van. Ha meg kell húzni a nadrágszíjat, akkor nem tíz, hanem húsz év alatt fejezzük be a városrehabilitációt. Az intézményhálózat felújításán, illetve a működtetési költségeken ugyanis nem lehet spórolni.



A jövő évtől a parlament döntése alapján osztják szét a forrásokat. Mire számít a változással kapcsolatban?

Úgy gondolom, hogy szintén feladatarányos számítási módszert határoznak meg, s nem hiszem, hogy ez jelentősen eltér majd a mostani elvektől. Nem számítok lényeges változásra.



Melyek voltak az önkormányzat legfontosabb feladatai, illetve legjelentősebb fejlesztései az elmúlt években?

Kezdettől fogva prioritást élvezett az oktatás. Míg 1991-ben a kerületi tanárok bérszínvonala a 15. volt a budapesti listán, 1993-ban már az első helyre kerültünk. Felújítottuk az iskolákat és az egészségügyi intézményeket, folyamatosan fejlesztjük a parkokat a kerületben, igyekszünk minél több zöldet kialakítani. A kilencvenes évek közepétől a városrehabilitációra helyezzük hangsúlyt.



Mennyi lakás épült a rehabilitáció keretében és mekkora invesztícióval?

Mostanáig mintegy 2500 új lakás épült, és jelenleg is több mint negyven helyszínen dolgozik 35 beruházó. Eddig összesen 65 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztés valósult meg a rehabilitáció keretében. Ebből 15 milliárd forint volt az önkormányzat saját forrása és 50 milliárd a vállalkozói tőke.



Kimagasló eredményeket értek el a rehabilitáció területén, ám ez csak Ferencváros középső részét érinti. Mi lesz a kerület többi részével?

Belső-Ferencvárosban is nagyot léptünk előre. A ciklus elején még 21 felújítandó, illetve bontandó épület állt a kerületnek ezen a részén, amiből most már csak 11 van, és reményeink szerint a ciklus végére legföljebb 5-6 ilyen épület marad. Az Aszódi lakótelepen az épületek kétharmada ma már társasházként működik. Sikerült lebontani azt a sok rossz állapotú bódét, melyek hosszú évek óta csúfították a környezetet. A felújított József Attila-lakótelep elnyerte a legvirágosabb lakótelep címet. A kerületnek azonban mintegy harmada nem lakóterület. Az iparterületen a legnagyobb tulajdonos a MÁV, de problémát jelent, hogy a társaság az ingatlanoknak a felét sem használja, de nem kívánja értékesíteni.



A főváros belső kerületeire általában jellemző a lakosság elöregedése. Hasonló a helyzet Ferencvárosban is?

Tíz évvel ezelőtt a IX. kerületben a legmagasabbak között volt a nyugdíjasok aránya, ma már ez átlagosnak mondható. Ez azzal magyarázható, hogy a rehabilitációnak köszönhetően sok fiatal választotta otthonául Ferencvárost.



Megítélése szerint melyek a kerület legsürgetőbb feladatai?

Tovább folytatjuk a rehabilitációt. Folyamatban van egyik iskolánk felújítása, jövőre pedig egy másik modernizálásával végzünk. A tervek szerint építünk egy sportcentrumot, elsősorban az iskolás gyermekek számára. Szeretnénk elérni, hogy a ráckevei Duna-ág mentén található ipari területen rekreációs övezet alakuljon ki.