Irreális a 2008-as euróbevezetés
A monetáris unióhoz való csatlakozásra és az egységes valuta bevezetésére Budapest által tervbe vett 2008-as, ambiciózus időpont távol áll a realitásoktól - hangoztatják a Reuters által megkérdezett pénzügyi elemzők. A jövőre csatlakozó államok közül Magyarország az egyetlen, amely hivatalosan is közzétette az euró bevezetésének tervezett dátumát, jóllehet ennek követelményeit illetően - emlékeztet a hírügynökség - a legrosszabb helyzetben van.
Magyarország az államadósságot ugyan eddig a GDP 60 százaléka alatt tartotta, bajban van viszont a többi négy maastrichti kritérium mindegyikével: a költségvetési hiánnyal, az inflációval, a kamatszinttel és a valutaárfolyammal. Az alkalmazott rend szerint az euró bevezetésére bejelentett 2008-as időpont előtt két évvel a felsorolt paraméterek mindegyikének a "helyén kellene lennie". Márpedig a fiskális fegyelem érvényesítésének jelenleg nincs esélye, a 2006-os választások közeledtével pedig még kevésbé lesz.
A Reuters körkérdésére válaszolva a Danske Bank elemzője, Lars Christiensen kijelentette, hogy "a 2008-as dátum meglehetősen irreálisnak látszik". A DZ Banktól Kovács György úgy véli, hogy "a maastrichti követelmények maradéktalan teljesítésére és a monetáris unióhoz vezető út hiteles programjának végrehajtásához nagyon erős fiskális és monetáris fegyelemre lenne szükség". Olivier Desbarres, a CSFB elemzője arra emlékezett, hogy a mostani irányzatok alapján legjobb esetben is csak 2007-re lehet 3 százalékra levinni a deficit/GDP mutatót.
A figyelmeztetésekhez Járai Zsigmond jegybankelnök is csatlakozott, aki szerint a 2008-as időpontot nem lehet betartani, ha nem lesz alapvető változás a gazdaságpolitkában. Mint a hírügynökség emlékeztet, a jelenleg 4,7 százalékos infláció az adóemelésekkel 7 százalékra ugorhat, 2006-ig pedig csak akkor szorítható le a 2,5-3,0 százalékos sávba, ha ezt a Pénzügyminisztérium rendkívüli fiskális szigorral támogatja.
Lengyelország és Szlovákia 2008-2009-es tájékoztató határidőket jelölt meg az euró bevezetésére, a cseh kormány pedig nyilatkozatban közölte, hogy "nem sürgős" a dolog. Prága számára ugyan gondot jelent a nagyobb államadósság, az infláció és a kamatlábak tekintetében azonban a cseh gazdaság lényegesen jobban áll, mint a magyar. Rontja a kilátásokat, hogy a stabilitási paktum előírásaival küszködő euróövezet aligha akar gyengélkedő gazdaságú államokkal bővülni. (VG)
