Nem szűnik a tőke érdeklődése

Nem szűnt meg a külföldi működő tőke érdeklődése Magyarország iránt - ezt mutatja az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezetének (UNCTAD) legfrissebb, vállalati adatokon alapuló felmérése. A jelentés szerint 2002 nyara óta több olyan jelentős projekt is beindult hazánkban, melyet külföldi tőke finanszírozott. A be- illetve kitelepülések szaldója - a projektek számát és a munkaerő-piaci hatást tekintve - egyértelműen pozitív.

A megfigyelt időszakban a fizetési mérleg adatai épp ennek ellenkezőjét, a tőkebeáramlás elapadását mutatták. Az ellentmondás úgy oldódik fel, hogy az új beruházások jelentős része kapacitásbővítés (vagy hazánkban már korábban letelepedett vállalatok egyéb fejlesztései), amelyeket nagyrészt az itt keletkezett nyereségből valósítanak meg. A visszaforgatott jövedelem tőkeexportként való elszámolása csak 2004-től kezdődik, addig a statisztika nem láttatja az ilyen forrásból megvalósuló beruházásokat.

A jegybank egy korábbi tanulmányában a GDP 2-2,5 százalékára teszi az újrabefektetések arányát, amely - a külföldi tőke korábbi betelepülésének, illetve a beruházások korábbi termőre fordulásának következtében - magasabb, mint a többi térségbeli országban. Ez alapján az idén 1,5-2 milliárd eurónyi reinvesztícióra számíthatunk, ami valószínűleg jelentősen meghaladja majd a klasszikus tőkeimportból származó forrásokat. Ennél is nagyobbra, mintegy 3 milliárd dollárra becsülte a 2003-ra várható újrabefektetések összegét az Economist Intelligence Unit.

Az UNCTAD tanulmánya szerint az elmúlt egy évben az elektronikai ágazat volt a legmobilabb: a legtöbb bővítés, illetve a legtöbb kivonulás egyaránt az elektronikai termékek gyártásánál figyelhető meg. Ám figyelemre méltó: a kivonulók ebben az esetben is jellemzően alacsonyabb hozzáadott értéket előállító összeszerelő tevékenységet űztek. Az Xbox- s a merevlemezgyártás Kínába került, a TDK Ukrajnába helyezte át gyártását.

Más területeken is az olcsó munkaerő felé vándorlás a jellemző: Indiába költöztette például tulajdonosa a székesfehérvári indítógyártást. A növekvő munkaerőköltségek is közrejátszhattak abban, hogy Bonyhádon bezárt a Salamander cipőgyára.

Bár az alacsony munkaerőköltségre (is) alapozó tőkebeáramlás még megfigyelhető, ám egyértelműen a szerkezetátalakulás jeleként értelmezhető, hogy hat cég is Magyarországra telepítette valamely tevékenységének központját. Regionális centrumot létesített több világcég (például a GE és az Alcoa), mások a termékfejlesztő, irányító vagy értékesítő központjukat telepítették hazánkba.

A közgazdászok által elegánsan szerkezetátalakulással jellemzett folyamat a munkaerőpiacon nyilvánvalóan nem zajlik le zökkenőmentesen. Az új, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek számára a felszabaduló munkaerő - az időbeli eltolódás, valamint földrajzi és képzettségbeli okok miatt - nem jelent automatikusan szabad humán erőforrást. Ehhez a munkaerő megfelelő mobilitása és az átképzési rendszer hatékony működése is szükséges.

A munkaerőpiacon egyelőre nem látszanak feszültségek. Az év elején ideglenesen megugrott a munkanélküliségi ráta, ám azóta már visszasüllyedt: ma alacsonyabb szinten áll, mint egy éve (5,7 százalék). A foglalkoztatottak száma mintegy 60 ezer fővel haladja meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Ennek mintegy felét szívhatta fel a nem éppen létszámgazdálkodási fegyelméről ismert költségvetési szféra, a másik 30 ezer ember a magánszektorban talált munkát.