polgármesterszemmel

Az Európai Unió új tagországainak már uniós kontextusban érdemes gondolkodniuk. Az EU-ban most kezd előtérbe kerülni a városok, különösen a metropoliszok központi forrásból történő célzott támogatása. A most csatlakozó országok nagyvárosainak tehát érdemes összehangolni uniós stratégiájukat.

A tagjelölt országok fővárosai közti együttműködés legfőbb fóruma két év óta egy főpolgármesteri konferenciasorozat, amelynek munkájába Bécs és Berlin főpolgármestere is bekapcsolódott. Az együttműködő fővárosok fő célja, hogy az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési periódusában az eddiginél sokkal több figyelmet és forrást fordítsanak a nagyvárosok sajátos problémáinak kezelésére.

A főpolgármesterek ez év márciusában Budapesten találkoztak. Ezen a megbeszélésen konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk. Először is szükségesnek tartjuk, hogy az unió kohéziós alapjából a városfejlesztés egyik legfontosabb eleme, a tömegközlekedés is kaphasson támogatást. Másodszor is, álláspontunk szerint, a strukturális alapokból támogatható célok meghatározásakor külön figyelmet kell fordítani a tagjelölt országok speciális szükségleteire. A volt szocialista országok nagyvárosainak egyik legfontosabb problémája a több évtizede épült lakótelepek leromlott állapota. Ezeknek a negyedeknek a rekonstrukciójához támogatást várunk a strukturális alapból. Harmadszor: kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a régiók vezetői a nagyvárosok döntéshozóit is vonják be a nagyvárosokat érintő programtervezésbe és az egyes programok megvalósításába. Végül úgy véljük, hogy a szociális problémák kezelésére szolgáló Urban programban való részvételhez szükséges városauditot - tehát az életminőség meghatározott mutatók alapján történő vizsgálatát - ki kell terjeszteni a jelölt országok azon városaira, amelyek a harmadik kohéziós jelentés elkészítéséig a legfontosabb adatokat begyűjtik.

Az elmúlt héten a főpolgármesterek rigai konferenciáján tájékoztathattam a résztvevőket arról, hogy mi lett a sorsa javaslatainknak és kéréseinknek. Tájékoztatómat az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának képviselője által augusztus végén, Budapesten tartott előadásra alapoztam. E szerint a 2006 utáni időszakban a nyolc nagy közösségi kihívás egyike a környezet fokozottabb védelme és a fenntartható fejlődés megvalósítása lenne, különös tekintettel a városokra. A városi akcióprogramokat közvetlen helyi irányítás mellett kell majd kidolgozni. Megkezdődött 258 város bevonásával a második városaudit, s a vizsgált városok közül 189 a régi, 69 pedig a most csatlakozó tagállamokban található. Az előadásban nem esett ugyan külön szó róla, de más források szerint az EU döntéshozói komolyan mérlegelik, hogy a városi tömegközlekedés támogatást kaphasson a kohéziós alapból.

Úgy tűnik tehát, siker koronázza a tömegközlekedés támogatásáért, a városi programok közvetlen irányításáért és az Urban program második auditjába való bekerülésért folytatott küzdelmünket. A lakótelepek rekonstrukciójának közösségi támogatása ügyében a fővárosok folytatják a megkezdett offenzívát.

A régi és új uniós fővárosok az elmúlt időszakban sikeresen lobbiztak azért, hogy a jövőben az unió lakosságának jelentős részét magukba foglaló nagyvárosok az eddiginél jóval nagyobb támogatást kapjanak a közös európai költségvetésből, és nagyobb hatáskört az őket érintő projektek irányításában. Ennek az egész európai fejlődést kedvezően befolyásoló hangsúlyeltolódásnak a motorjai pedig mi, az új európai uniós fővárosok vagyunk.