Túl keveset dolgoznak Németországban?

A törvényben előírt heti munkaidő emelését és a vállalati kollektív szerződések rugalmasabb megfogalmazását szorgalmazza a német iparszövetség (BDI) elnöke. Michael Rogowski szerint a 35 órás munkahét bevezetése nagymértékben hozzájárult a foglalkoztatási helyzet romlásához, mivel ezáltal nőttek az egy termelési egységre jutó bérköltségek, amire a vállalatok létszámleépítéssel válaszoltak. Éppen ezért a BDI-vezető a heti munkaidő 38 vagy 40 órára való felemelését javasolja.

A kérdésben komoly vitára lehet számítani, hiszen Gerhard Schröder kancellár ma szakszervezeti vezetőkkel vitatja meg a kollektív szerződések rugalmasabbá tételét - derül ki a Handelsblatt cikkéből. Ugyanezzel a témával a Bundestag is foglalkozik hétfői ülésén. Az ellenzéki uniópártok és az FDP szerint a kollektív szerződések lazításával vállalati szinten is segíteni kellene a szociáldemokrata kormány által országos méretben kezdeményezett "szövetség a munkáért" paktum megvalósítását. A konzervatív javaslat többek között azt tartalmazza, hogy ha a vállalati kollektív szerződésekben az országosnál hosszabb munkaidőt írnak elő, az ne járjon szükségképpen pluszjuttatással.

A szakszervezetek attól tartanak, hogy a kancellár elfogadja az ellenzéki javaslatokat. Erre minden okuk megvan, hiszen Schröder márciusban jelezte: szükség esetén törvénymódosítással szorítja rá az érdekképviseleteket az álláshelyek megőrzését célzó paktumokban való részvételre.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a német munkaügyi hivatal legfrissebb adatai szerint

augusztusban sem csökkent érdemben a munkanélküliek száma. A 4,3 millió állástalan 10,4 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, ami meghaladja az európai uniós átlagot.