A 2005. évi cél: négy százalék
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Négyszázalékos inflációs célt tűzött ki a jegybank és a kormány közösen a 2005. decemberi időpontra. Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy ez a cél összhangban van az euró 2008-as bevezetési időpontjával. Ugyanakkor az ehhez szükséges inflációs feltételnek 2006 tavasza és 2007 tavasza között kell megfelelni. Ahhoz, hogy ezen időszak alatt átlagosan 3 százalék alatt legyen az infláció, 2006 első negyedévében drasztikus inflációcsökkenésnek kell bekövetkeznie. 2006 decemberére az inflációnak 3 százalék alá kell mérséklődnie - mondta Járai Zsigmond, kiemelve, hogy a pontos célt a maastrichti kritérium ismeretében fogalmazzák meg.
A jegybank visszatér a szimmetrikus célsáv intézményéhez, vagyis a 4 százalékos célhoz plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasáv tartozik. Ugyanakkor Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy a toleranciasáv felső része kizárólag rendkívüli tényezőkre van fenntartva, és alapvetően 4 százalékos vagy az alatti inflációt tartanának elfogadhatónak.
A monetáris politika gyakorlatát illetően a jegybank elnöke elmondta, hogy jelenleg még a 2004-es célra koncentrálnak, de a 2005-ös célkitűzés is egyre hangsúlyosabb lesz a döntésekben. A dezinflációs pálya és a jelenlegi árfolyam között nincs konfliktus, vagyis a jegybank továbbra is a 250-260 forint/ euró sávban szeretné látni az árfolyamot.
A 2005-ös célkitűzés magasabb lett annál, mint amit a piacok korábban vártak. Ugyan a 4 százalékos decemberi infláció a 2003-as 5,5 százalék után látszólag ambiciózus, de 2005 elején egy technikai esés következik be az inflációban, hiszen ekkor kiesik a jövő év eleji áfakulcsemelés hatása. Annak ellenére, hogy ez a cél magasabb volt a várakozásoknál, a piac alapvetően kedvezően fogadta a hírt. Ez annak a jele lehet, hogy a célt hitelesnek, teljesíthetőnek gondolják a piaci szereplők.
A 2005-ös cél könnyedén teljesíthető, ehhez forinterősödésre sem lesz szükség - véli Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Ezzel tulajdonképpen a jegybank eszközkorlátozottsága is enyhül. Különösen akkor lesz teljesíthető a cél, ha az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépésünk jövő év közepén hiteles lesz. Ekkor ugyanis feltehetően a belépésinél erősebb árfolyam alakul ki a jelentős kamatkülönbözet miatt.
