Itt van Brüsszel újabb őrölt terve: Von der Leyen az év végéig betiltaná a ketreces tartást a baromfiknál – aranyárban mérhetik a tojást hamarosan

Újabb fordulóponthoz ért az európai állattartás: az Európai Bizottság még az idén jogszabályi javaslatot készíthet a ketreces tartás kivezetéséről a baromfiágazatban. A döntés különösen érzékenyen érintheti Magyarországot, ahol a tojótyúkok döntő részét még mindig ketreces technológiában tartják, így a tojás ára szinte biztosan drágulna.

Fontos megjegyezni, hogy egyelőre nem végleges tilalomról, hanem bizottsági menetrendről van szó. Az Európai Bizottság július elején elfogadott állattenyésztési stratégiája szerint célzott állatjóléti jogszabály-módosításokat készítenének elő a tojótyúkok, a brojlerek és a sertések esetében. A dokumentum az átállást különböző átmeneti időszakokkal és pénzügyi támogatással képzeli el, vagyis Brüsszel is számol azzal, hogy a gazdálkodók számára újabb jelentős beruházási terhet jelentene a változás. Az uniós baromfitartási szabályok legutóbb 2012. január 1-jén és 2013-ban változtak érdemben, amikor a hagyományos ketreceket betiltották, és a tojótyúkok számára kötelezővé tették a nagyobb, fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt berendezéseket.

Így hatna a tojás árára a Bizottság terve

A legnagyobb magyarországi hatása várhatóan a tojáságazatban lenne az intézkedésnek. Magyarországon ugyan az elmúlt években csökkent a ketreces tartás aránya, de továbbra is ez a meghatározó technológia. A Baromfi Termék Tanács adatai szerint, az utóbbi években 4–4,3 millió tyúkot állítottak termelésbe, a regisztrált tojástermelés pedig évi 1,2 milliárd darab körül alakult. A hazai önellátottság a háztáji termeléssel együtt nagyjából 80 százalékos.

A magyar tojáságazat szerkezete azonban jelentősen eltér az uniós átlagtól. Míg az EU-ban 2024-re a ketreces tartás aránya 38,1 százalékra csökkent, Magyarországon az utóbbi öt évben 84,4 százalékról 75,3 százalékra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy az átállási kényszer nálunk jóval nagyobb lenne, mint azokban a tagállamokban, ahol a termelők már korábban nagyobb arányban álltak át mélyalmos, szabadtartásos vagy ökológiai rendszerekre.

A számok alapján a magyar tojóállomány jelentős része érintett lehet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025. december 1-jén 8,6 milliós tojóállomány volt Magyarországon, ami 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ha a ketreces tartás aránya továbbra is a korábbi években mért magas szinten van, akkor több millió férőhely sorsáról lehet szó.

Gazdasági szempontból az átállás három fő területen okozhat feszültséget:

• Az első a beruházási igény: a ketreces rendszerek lecserélése vagy átalakítása új istállótechnológiát, nagyobb férőhelyigényt, más tartástechnológiát és sok esetben telephelyi fejlesztést követelhet. 
• A második a termelési költség: az alternatív rendszerekben jellemzően magasabb lehet az élőmunka-, alom-, energia- és állategészségügyi költség. 
• A harmadik a piaci verseny: ha az importtermékekre nem vonatkoznak azonos állatjóléti elvárások, akkor az uniós termelők versenyhátrányba kerülhetnek az olcsóbb, harmadik országból érkező tojással vagy tojástermékekkel szemben.

A fogyasztói árakra gyakorolt hatás sem lenne elhanyagolható. A KSH adatai szerint az étkezési tyúktojás felvásárlási ára (tehát amennyiért a termelők értékesítették) 2025-ben darabonként 50 forint volt, ami 23 százalékkal meghaladta a 2024-es szintet. Egy kötelező technológiaváltás újabb költségsokkot jelenthetne, amelynek egy része idővel megjelenhet a bolti árakban is. Ez különösen érzékeny kérdés, mert a tojás alapvető élelmiszer, a magyar fogyasztás pedig továbbra is magas: a legutóbb mért adat szerint fejenként évente 233 darab körül alakult.

Ha letudták a barofmit, jöhet a sertés

A sertéságazat szintén érintett lehet, bár ott a folyamat később indulhat. A Bizottság tervei szerint a sertésjóléti szabályok felülvizsgálata 2027 második negyedévéig kerülhet napirendre, és ebben a kocák tartásának átalakítása is szerepet kaphat. Magyarországon 2025 végén 2,9 millió sertést tartottak, ezen belül az anyakocák száma 177 ezer volt. Vagyis ha a kocatartásra vonatkozó ketreces vagy szűk mozgásterű rendszereket is korlátoznák, az a hazai sertéstelepek egy részénél szintén beruházási kényszert okozhatna.

Magyarország számára ezért a következő időszak egyik fontos kérdése, hogy lesz-e uniós ketrectilalom és ha igen az milyen határidővel, milyen támogatással és milyen importvédelmi feltételekkel vezetnék be. Ha az átállás túl gyors és forrás nélküli lenne, az a hazai tojástermelők költségeit, a fogyasztói árakat és az önellátottságot is kedvezőtlenül érintené. 

Fehérjealapú cselekvési terv is készül

Az állattenyésztési stratégia egy fehérjealapú cselekvési tervvel egészül ki . Ezek a kezdeményezések együttesen a stratégiai függőségek csökkentését, az európai élelmezésbiztonság megerősítését, valamint egy erősebb, ellenállóbb és stratégiaibb európai agrár-élelmiszeripari rendszerhez való hozzájárulást céloznak. A fehérjealapú cselekvési terv célja továbbá az EU-ban termesztett fehérje kínálatának és felhasználásának növelése. 2025-ben az olajos magvakból és fehérjenövényekből származó fehérje mindössze 25%-a származott az EU-ból. A terv célja, hogy 2035-re ezt az arányt 35%-ra növelje. A Bizottság támogatni fogja az európai fehérjenövény-termesztést, és javítja az EU-ban termesztett fehérjék versenyképességét.